Bélapátfalvai Ciszterci Apátság

2017-10-22

sponsored links

Magyarország egyetlen épen megmaradt román stílusú ciszterci apátsági temploma a Bükk legjellegzetesebb hegycsúcsa, a Bél-kõ sziklái alatt áll, az ott fakadó forrás (Háromkút) mellett. A templom nemzetközi szinten is elismert kultúrtörténeti mûemlék, építészeti szempontból egyedülálló a késõ román és gótikus stíluselemeket is ötvözõ épület.




Az apátsági kisház vetítõ termében megtekinthetõ, 20 perces idõtartamú film érdekes, informatív módon mutatja be az apátságot, a ciszterci rendet, a szerzetesek életét. 
Az audio-guide-os idegenvezetés segítségével felfedezhettük a templom látnivalóit, értékeit,ami
nemcsak múzeum, hanem élõ vallási helyszín is.
A Bélapátfalvai Ciszterci Apátság az a templom, amit mindenkinek látnia kell legalább egyszer az életben! Kedvcsinálóként készítettem nektek egy pár fotót és videót hátha kedvet kaptok egy õszi kiránduláshoz ti is. Õsszel a Bükk gyönyörû színes ruhába öltözik érdemes sétálgatni egy keveset mielõtt hazaindulnánk. 




































Séta a Bükkben





















A Bélapátfalvai Ciszterci Apátság  története:
Az egykori ciszterci apátságot II. Kilit egri püspök alapította 1232-ben, a pilisszentkereszti ciszterci monostor filiájaként. Az alapító püspök a Bél nemzetség Eger környéki uradalmi területeibõl és azok jövedelmeibõl adományozott a kolostornak, kiegészítve a Tiszánál három halastóval. A történeti adatok tanúsága szerint a templom építése meglehetõsen elhúzódhatott.
Az építkezést megszakította a tatárjárás, ami magában a templomban azonban nem okozhatott nagymértékû pusztítást, ekkoriban a kutatás jelenlegi állása szerint úgy tûnik, hogy csak fõfalainak nagy része állt még. Így a keleti oldalon a fõszentély, talán a hármas ablakkal, az északi keresztház az oromfal magasságáig, a nyugati homlokzat a rózsaablak vállának magasságáig. A déli, kolostor felõli oldal valószínûleg szintén bizonyos magasságig felépülhetett, de lévén, hogy a déli mellékhajó teljes egészében 18. századi, és a fõhajófal gótikus, errõl jelenleg nem sokat lehet tudni. Az épület ekkoriban még boltozat nélkül állhatott, majd 1246-ban történik említés a templom Szent Tamás kápolnájáról.
Az 1289-es a kun belháborúk közepette Kun László seregei felégették az apátságot, ezért az apát kérésére a király a helyreállításra a Poroszlón lévõ tiszai vám jövedelmébõl a nagyobb só szállító szekerek után négy darab kõsó értékét, a kisebbek után pedig két dénárt engedélyezett az apátságnak. 1383-ból is van építési adat, mikor is az apátfalvi jobbágyoknak a templom építkezéseihez tizenhét szekérre való fát kellett beszállítaniuk.
A 15. század végére az apátság fokozatosan elnéptelenedett. 1503-ra a perjellel együtt három szerzetes, 1508-ban pedig öt szerzetes élt itt. A monostor falai beomlottak, és a templomot is kedvére pusztította az idõ.
Kisvártatva 1534-ben Perényi Péter református várkapitány elfoglalta az egri püspöki birtokot. Majd halála után 1548-ban I. Ferdinánd szerezte meg az egri püspöki javadalmat és Bélháromkutat, amely 1678-ban az egri káptalan, majd 1700-ban I. Lipót rendeletére az egri papnevelõ intézet tulajdonába került. Húsz év múltával már ismét romos állapotban volt.
1737-ben kezdõdött a barokk kori helyreállítás Erdõdy Gábor egri püspök támogatásával, amely több periódusban zajlott. A felszentelésre csak 1745-ben került sor.
Az épület mûemléki falkutatását Szakál Ernõ kõszobrász restaurátor végezte el 1953-54-ben, illetve 1960-61-ben.
A templom déli oldalán álló monostor romjait 1965-ben tárták fel, és akkor is titkok sorozatára derült fény. Megtalálták ? többek között ? a közel 800 év elõtti vízvezeték elemeit.
A belsõ tér úgy hat, mintha maga a kõbe foglalt ciszterci szabályzat lenne. A legszükségesebbre való korlátozás, minden hiúság elhagyása, a világosság, a méltóság, fenség és komolyság elõtérbe helyezésével.
Kimagasló értékû a késõbbi barokk korból származó Szent Imre oltár, de itt található honunk legrégibb templomi orgonája is, amelyet rangos hangversenyek alkalmával is megszólaltatnak orgonamûvészeink. A barokkos hullámvonalú orgonakarzat mellvédje a felújítások alkalmával nyerte mai formáját, hasonlatosan a különlegesen szép XVI. Lajos stílusában kivitelezett szószék, bibliai történetek dombormûveivel.
Az apátság fenséges megjelenésével fennen hirdeti Szent Bernát hitvallását, amely ekként hangzott:

?Lángolj és világíts! Csak lángolni kevés, csak világítani hívságos semmiség. Lángolni és világítani: ez maga a tökéletesség!?


Videóim : 






Folytats a blogon ... bibimoni.blogspot.com/2017/10/belapat...

sponsored links

Keres?s