sponsored links

Napok Ăłta gondolkodom, hogy milyen ételt fĂľzzek amibe rengeteg tavaszi zĂśldséget fel tudok hasznĂĄlni. MĂşlt héten, végre talĂĄltam helyi ĂşjburgonyĂĄt egy farmon. Mint kiderĂźlt, a mĂĄsik farm, ahova heti rendeszerességgel jĂĄrok még csak nem olyan régen Ăźltette és valamikor jĂşnius vége felé lesz. Ezen elcsodĂĄlkoztam, hiszen ahogyan lĂĄtom, otthon mĂĄr hetek Ăłta hĂłdit az Ăşjkrumpli. ArrĂłl nem beszélve, hogy itt olyan nincs, de ez az adag amit most szereztem, valami isteni. Az elsĂľ harapĂĄs bebizonyĂ­totta, hogy az Ăşjburgonya is legalĂĄbb annyira hiĂĄnyzott, mint az eper. Egyébként itt még borsĂłnak sincs nyoma, egyelĂľre csak cukorborsĂłt kapni, ami fantasztikusan zsenge és semmi mĂĄs sem szĂźkséges hozzĂĄ, mint egy jĂł kanĂĄl vaj és persze sĂł. Séta kĂśzben a bĂĄrĂĄnyokat figyelve eszembe jutott, hogy a fagyasztĂłban van egy gyĂśnyĂśrĂť darab bĂĄrĂĄnyhĂşs, melyrĂľl majdnem teljesen megfeledkeztem.

Az az igazsĂĄg, hogy a marha jĂśhet akĂĄr véresen is, de a bĂĄrĂĄny és kacsa esetében még a rĂłzsaszĂ­nnel sem tudok nagyon megbarĂĄtkozni. Ez amolyan fejben rejtĂľzĂľ dolog, és a bĂĄrĂĄny esetében mĂĄr inkĂĄbb hajlok felé, mĂĄr ami egy szép darab gerincet illet, de a sĂźlt az mĂĄr a hatĂĄrom mĂĄsik oldalĂĄn fekszik. Persze, ami késik az nem mĂşlik...