Navigci
Fõoldal
Kategóriák
2014 Összes
2013 Összes
2012 Összes
2011 Összes
2010 Összes
Linkcsere Új blog ajánlásaLinkcsere
RSS
Borsóleves galuskával
sponsored links
Borsószezon volt nálunk az elmúlt két hétben, nagyon sok borsós ételt készítettem...
Az, hogy kertünk lett, sok olyan lehetõséget teremtett, ami eddig nem volt megadatva: friss cukorborsót enni egyenesen a tõrõl, "elkapni" a borsót olyan frissen, fiatalon, hogy a hüvelye is fogyasztható legyen, és nem utolsó sorban, hogy saját magad által fejtett, friss borsót egyél és tegyél jócskán a mélyhûtõbe. Igaz, hogy eléggé pepecs munka a kibontása, és a kukacok is néha megkeserítették az "életünket", de már szinte két hete kiszedtük és elraktároztuk a borsót. Sõt, azóta már lassan tenyérnyi magas az újabb borsóvetemény, szóval a kiürült földet ismét bevetettük, s így õszig még begyûjtünk egy adag borsót. :)
A galuskakészítéssel még mindig hadilábon állok: mikor sikerül, mikor nem. Édesanyám sokszor elmondta már, hogyan csináljam, de nem mindig jön be. Annyit mindig kihangsúlyoz, hogy vigyázzak, a gríz ne legyen túlzottan finom szemcséjû, mert akkor sokkal nagyobb a valószínûsége, hogy keményebb lesz. Nos, ezt ellensúlyozandó, én mindig teszek kukoricadarát is bele. Ezúttal nagyon jól sikerült, büszke vagyok rá, és a friss borsóval meg fiatal kerti hagymával és murokkal együtt isteni leves született belõle.
Borsóleves galuskával
Hozzávalók 5-6 személyre: 55 dkg zöldborsó, 1 nagy hagyma (még enyhén zöld volt), 5-6 közepes új sárgarépa, 1 csokor petrezselyemzöld, 1,5 l húsalaplé, só, 2 evõkanál olaj; a galuskához: 2 tojás, 1/2 mokkáskanál só, 1/2 mokkáskanál szódabikarbóna, 7 csapott evõkanál búzadara, 2 csapott evõkanál kuskoricadara.
Elkészítése: Felforrósítjuk az olajat, és megdinszteljük rajta a finomra aprított hagymát. Ezután rádobjuk a felkarikázott sárgarépát, és együtt dinszteljük néhány percig. Hozzáadjuk a zöldborsót is, elkeverjük, majd fölöntjük a húsalaplével, illetve kiegészítjük még annyi vízzel, amennyi levest szeretnénk. Enyhén megsózzuk, és addig fõzzük, amíg a zöldségek megpuhulnak benne. Ezalatt a galuskához a tojást felverjük, hozzáadjuk a sót meg a szódaport, végül belekeverjük a kétféle darát is. 5-10 percig hagyjuk állni, majd két evõkanál segítségével csendesen gyöngyözõ, enyhén sós vízbe szaggatjuk, és puhára fõzzük. Miután megpuhultak, szûrõkanállal átszedjük õket a levesbe, hagyjuk a levest egyet kettõt lobbanni, ha szükséges, utánasózunk, illetve megszórjuk apróra vágott petrezselyemzölddel.
Megjegyzés: A galuskákat ajánlatos laposabb, de szélesebb edényben fõzni, hogy kényelmesen elférjenek egymás mellett. Miután beleszaggattuk õket a vízbe, figyeljünk, hogy a víz ne kezdjen el lobogni, úgy a jó, ha éppen forrpont alatt tartjuk. Ennek érdekében idõnként kevés hideg vizet csorgathatunk az edénybe. A galuskákat szûrõkanállal néha forgassuk át, hogy egyenletesen puhuljanak, duzzadjanak. 10-15 percnyi csendes "abálás" után a lángot elzárjuk, az edényre fedõt teszünk, és így hagyjuk addig, amíg a leves el nem készül.
Az, hogy kertünk lett, sok olyan lehetõséget teremtett, ami eddig nem volt megadatva: friss cukorborsót enni egyenesen a tõrõl, "elkapni" a borsót olyan frissen, fiatalon, hogy a hüvelye is fogyasztható legyen, és nem utolsó sorban, hogy saját magad által fejtett, friss borsót egyél és tegyél jócskán a mélyhûtõbe. Igaz, hogy eléggé pepecs munka a kibontása, és a kukacok is néha megkeserítették az "életünket", de már szinte két hete kiszedtük és elraktároztuk a borsót. Sõt, azóta már lassan tenyérnyi magas az újabb borsóvetemény, szóval a kiürült földet ismét bevetettük, s így õszig még begyûjtünk egy adag borsót. :)
A galuskakészítéssel még mindig hadilábon állok: mikor sikerül, mikor nem. Édesanyám sokszor elmondta már, hogyan csináljam, de nem mindig jön be. Annyit mindig kihangsúlyoz, hogy vigyázzak, a gríz ne legyen túlzottan finom szemcséjû, mert akkor sokkal nagyobb a valószínûsége, hogy keményebb lesz. Nos, ezt ellensúlyozandó, én mindig teszek kukoricadarát is bele. Ezúttal nagyon jól sikerült, büszke vagyok rá, és a friss borsóval meg fiatal kerti hagymával és murokkal együtt isteni leves született belõle.
Borsóleves galuskával
Hozzávalók 5-6 személyre: 55 dkg zöldborsó, 1 nagy hagyma (még enyhén zöld volt), 5-6 közepes új sárgarépa, 1 csokor petrezselyemzöld, 1,5 l húsalaplé, só, 2 evõkanál olaj; a galuskához: 2 tojás, 1/2 mokkáskanál só, 1/2 mokkáskanál szódabikarbóna, 7 csapott evõkanál búzadara, 2 csapott evõkanál kuskoricadara.
Elkészítése: Felforrósítjuk az olajat, és megdinszteljük rajta a finomra aprított hagymát. Ezután rádobjuk a felkarikázott sárgarépát, és együtt dinszteljük néhány percig. Hozzáadjuk a zöldborsót is, elkeverjük, majd fölöntjük a húsalaplével, illetve kiegészítjük még annyi vízzel, amennyi levest szeretnénk. Enyhén megsózzuk, és addig fõzzük, amíg a zöldségek megpuhulnak benne. Ezalatt a galuskához a tojást felverjük, hozzáadjuk a sót meg a szódaport, végül belekeverjük a kétféle darát is. 5-10 percig hagyjuk állni, majd két evõkanál segítségével csendesen gyöngyözõ, enyhén sós vízbe szaggatjuk, és puhára fõzzük. Miután megpuhultak, szûrõkanállal átszedjük õket a levesbe, hagyjuk a levest egyet kettõt lobbanni, ha szükséges, utánasózunk, illetve megszórjuk apróra vágott petrezselyemzölddel.
Megjegyzés: A galuskákat ajánlatos laposabb, de szélesebb edényben fõzni, hogy kényelmesen elférjenek egymás mellett. Miután beleszaggattuk õket a vízbe, figyeljünk, hogy a víz ne kezdjen el lobogni, úgy a jó, ha éppen forrpont alatt tartjuk. Ennek érdekében idõnként kevés hideg vizet csorgathatunk az edénybe. A galuskákat szûrõkanállal néha forgassuk át, hogy egyenletesen puhuljanak, duzzadjanak. 10-15 percnyi csendes "abálás" után a lángot elzárjuk, az edényre fedõt teszünk, és így hagyjuk addig, amíg a leves el nem készül.