Borjegyzet -Luka Soproni Kékfrankos 2011
sponsored links
A kékfrankos ha nem a legismertebb (a szó szoros értelmében véve), de biztosan a legelterjedtebb, vörös bort adó szõlõfajtáink közé tartozik. Igazi megismeréséhez, csupán az elmúlt két évtized állt rendelkezésre, ami óta a minõségi borkultúra elõtérbe kerülésével, pozitív irányban változott a fajtához való hozzáállás is. Sokszínûségének hála, a benne rejlõ lehetõségek száma nagy, amit a kellõ stílusérzékkel rendelkezõ és a fajta egyediségében gondolkodó borászok, egyre több és jobb tétellel bizonyítanak. Borvidékenként eltérõ alaphanggal, pincénként más és más hangszereléssel és dûlõnként változó hangulattal képes megjelenni, egyszóval terroár (vagy terroir) fajtaként meghálálni a vele való törõdést. Egyre több borász törekszik a fajtával való azonosulásra, általa borászati filozófiájának a megjelenítésére. Igazi nagysága és jövõje szerintem ebben a tulajdonságában és a hozzá kapcsolódó elhivatott munkában rejlik. Mindennek, számomra meggyõzõ példája a következõ bor amit ajánlanék Sopronból:
Luka - Soproni Kékfrankos 2011
Élénk és erõteljes rubin színével, bíbor reflexeivel még a fiatalságát jelzi a bor, ahogy a pohárba kerül. Illataiban már az érett jegyek, avar, enyhe bõrösség jelenik meg, rögtön a bontás után. Kicsit kiszellõzve a szekunder aromák uralják, mint a grillázs, sok és finoman pörkölt kávé, csokoládé és az édesbe nyúló fûszerek. Aztán harmadszorra, szépen elõbújnak a ...