ÁltalĂĄban szeretek ex-has fĂľzni. De ha hĂ­res és klasszikus étel kerĂźl terĂ­tékre, akkor ragaszkodom az autentikussĂĄghoz - legalĂĄbbis, amennyire hazai kĂśrĂźlmények kĂśzĂśtt lehetséges. UtĂĄna szoktam olvasni, mik az adott receptĂşra ismérvei. Nagyon nem szeretem, mikor lebutĂ­tanak egy eredeti fogĂĄst, példĂĄul emlékszem a 80-as években a bolognait szinte minden hĂĄziasszony gyĂ­khĂşsbĂłl (darĂĄlthĂşskonzerv) készĂ­tette ketchuppal... brrrr. :)
Ha olaszos tésztĂĄt eszĂźnk, legtĂśbbszĂśr csak egyszerĂť paradicsomszĂłsszal szoktam készĂ­teni, ezért utĂĄnanéztem a bolognai ragunak.

ElĂľszĂśr ezt az oldalt talĂĄltam meg. FĂśl is tettem a ragut, s kĂśzben rĂĄbukkantam a BĂťvĂśs SzakĂĄcs Ă­rĂĄsĂĄra is. BĂĄr kissé csorbult az eredetiség, mert csak sertéshĂşs volt itthon. LegkĂśzelebb marhĂĄbĂłl készĂ­tem, de Ă­gy is valami olyan fergeteges finom lett, hogy én is meglepĂľdtem... És csak olasz asztali vĂśrĂśsbor volt kéznél, Ă­gy az kerĂźlt az ételbe a fehér nedĂť helyett, és persze a kĂśrnyéken nem lehet kapni szĂĄrzellert sem, Ăşgyhogy zellergumĂłt reszeltem az ételbe. De nem baj, mert Ă­gy is egy élmény lett. SokĂĄig fogom még emlegetni a mai ebédĂźnket.

sponsored links