A korĂĄbbiakban mĂĄr megĂ­rtam BoldizsĂĄr tĂśrténetét. ITT és ITT olvashattok rĂłla. LegutĂłbb arrĂłl szĂĄmoltam be, hogy gyĂłgyĂ­thatatlan betegségben szenved és kĂźzdĂźnk az életéért. AzĂłta eltelt két hĂłnap, BoldizsĂĄr sokat nĂľtt és komolyodott, mĂĄra kész kandĂşrbandi lett belĂľle. Az immunerĂľsĂ­tĂľ injekciĂłk sokat javĂ­tottak az ĂĄllapotĂĄn. MegerĂľsĂśdĂśtt, a bundĂĄja kifényesedett, visszatért az életkedve. Nagyon ĂśrĂźltĂźnk a jĂł irĂĄnyĂş vĂĄltozĂĄsnak, a nyirokdaganatai szépen visszahĂşzĂłdtak, Ăşjra sokat jĂĄtszott és egyre gyakrabban el is ment itthonrĂłl. Kedvenc helye még mindig a madĂĄretetĂľ, amit teljesen a magĂĄénak tekint, naphosszakat heverészik benne, ide menekĂźlve a hĂľség elĂľl.

NéhĂĄny napja feltĂťnt, hogy rosszkedvĂť, kerĂźl mindenkit, enni sem nagyon akar és  kicsit le is fogyott. ElĂľszĂśr arra gondoltunk, hogy a meleg miatt nem eszik, de amikor egyik nap Ăşgy bĂşjt hozzĂĄm, ahogy kis korĂĄban és panasz ĂĄradatot zĂşdĂ­tott rĂĄm, akkor rĂśgtĂśn megvilĂĄgosodott, hogy tudatni akarja: ismét baj van. ElvittĂźk az orvoshoz, ahol ...

sponsored links