Navigci
Fõoldal
Kategóriák
2014 Összes
2013 Összes
2012 Összes
2011 Összes
2010 Összes
Linkcsere Új blog ajánlásaLinkcsere
RSS
Bodzás epres morzsasüti és egy kis optimizmus
sponsored links
Nem ezt a bejegyzést szántam mostanra, fõleg nem édességet. Ez egy hirtelen felindulásból megírt post, nem igazi, hanem szó szerint futtában készült ételfotókkal, de most annyira jól sült el minden, hogy át kell ragasztanom az optimizmust és a lelkesedést mindenkire akire csak tudom.
Az idén majdnem lemondtunk a bodzaszedésrõl. Az orgonaszezon vége felé még azzal vigasztaltuk magunkat, hogy már csak hetek kérdése és ismét lesz bodzaszörp, no meg rengeteg finom édesség amibe a bodzavirágot belekombinálhatjuk. De az idõ se volt túl jó, és sajnos a mi életünk is úgy alakult, hogy nem tudtuk összehozni, hogy bodzát szedjünk, pláne, hogy azt még fel is dolgozzuk, így arra gondoltam összeszedek egy pár ötletet amivel eddig sikeresen próbálkoztam bodzafronton, és az új ötleteket megtartom a következõ évre.
Párom nagyon szereti az epret, egy gyümölcsért nem képes így lelkesedni. Ebbõl következik, hogy már az eperszezon elejétõl hallgatom, hogy csináljak legalább egy kis adag cobblert amit régen csináltunk. De ez az elmúlt években annyit csináltam, hogy már tényleg, de tényleg két éve unom, szóval ameddig lehetett ? gyakorlatilag eddig – halogattam az akciót, és abban a téveszmében ringattam el magam, hogy már feladta. Aztán ez a hétvége úgy alakult, hogy amikrõl eddig már lemondtunk, valahogy mind összejött. Remélem ezzel mindenkiben tudom tartani a lelket, hogy ne adja fel, mert ugyan apróságok, de mégis képesek örömet okozni. Akkor sorjában:
Szombaton eljutottunk bodzát szedni. Egy helyet tudunk pest közelében ahol a forgalomtól távol van jó néhány bokor, és szerencsére egy barátunk is arra lakik, így bekopogtunk oda is. Kedvfokozónak kaptunk egy kis sütit, stílszerûen finom bodzaszörpit, összeszedtük a hiperaktív kutyust (akit Bodzának hívnak) és elindultunk egy nagy kosárral sétálni. Szombaton már nem volt idõnk, energiánk összerakni a bodzaitalt, de vasárnap ez is megtörtént. Azóta pihen a hûvösben. Hogy mindenki megnyugvását fokozzuk, szombati piacozásból megmaradt eperbõl a cobblert is majdnem megcsináltam, de nem volt kedvem összeállítani a tésztáját, pláne mert sötétedés elõtt még le akartam tudni egy sportadagot. Így kevertem két receptet és lett belõle crumble. Bodzából egy kicsit túlszedtük magunkat, szóval bõven került az eprek közé. Ezek után azt gondolom már tényleg csak az erkély rendbe rakása vár ránk még a tél beállta elõtt.
A fenti sorokból azon kívül, hogy idõvel csak összehozzuk amit akarunk, és nem kell idõ elõtt feladni, még egy nagyon fontos következtetést is le lehet vonni: Téveszme, hogy tavasszal le lehet fogyni. OK. Persze le lehet, hisz senkinek nem kötelezõ a fagyizók tesztelése közben orgonás sütit enni, epres édességeket kombinálni, és cukros bodzás italt inni. De sajnos ezek annyira finomak, és a mostani hetekben igazán finomak, hogy kár kihagyni õket.
Idén egyszer voltam futni, pont egy hete. Aztán vagy nem volt idõm, vagy annyira fájt a fejem, hogy épphogy csak életképes voltam, így fel nem merült bennem, hogy még futkározzak is. De vasárnap este mégis nekiindultam. Persze régen is futottam, és minden alkalommal éreztem a fejlõdést az elõzõhöz képest, de most nagyon meglepett az eredmény. Szignifikánsan jobban bírtam, mint az elõzõ futás alkalmával. Sokkal késõbb jött el a holtpont, sokkal kevesebb sétával nyomtam le a kezdõ kört, és azokat a szakaszokat amiket futottam sokkal gyorsabban, erõsebben toltam. Sõt a végére még rá is húztam egy konzervatív sprintet, aminek már a gondolatától is összeestem volna az elõzõ futásnál. Ez sokkolóan hatott rám, és teljesen fellelkesített. Itthon még jött egy kis light torna és úgy tûnik egy igen különleges nyújtó gyakorlatsor, amit már A Nyúl se bírt mozdulatlanul nézni, le kellett jönnie hozzám a magaslati helyérõl. Kíváncsian piszkálni no meg a kis bajszával csiklandozni a karomat és az arcomat, miközben a gerinctornán ellesett gyakorlatokkal a derekamat próbáltam nyújtani. Magamra se ismerek, de tény, hogy ez most annyira felturbózott, hogy már várom a következõ futást. Határozottam úgy érzem, hogy van esély egy kis életmód váltásra, nincs veszve minden, menni fog. Mire hazaértem, nemhogy megsült, de kicsit ki is hûlt no és drasztikusan megfogyatkozott az epres süti. De ami megmaradt nekem, abban sokkal jobban lehetett érezni a bodza aromáját mint amire számítottam. Szóval még ez is jobban sült el a kelleténél.
Elkészítés idõ: kb. 10 perc összeállítás + kb. 20 perc sütés
Nehézségi fok: egyszerû
Mennyiség: kb. 2-3 személyre, egy 20-22 cm átmérõjû vagy kb. 20×10 cm tálkányi
Hozzávalók az eperhez:
- Kb. fél kg eper
- 1 evõkanál fehér liszt (lehet rizsliszt, vagy kukoricaliszt, én most utóbbiból készítettem)
- ízlés szerint barnacukor (ez nálam kb. 2-3 evõkanál)
- 1 teáskanál vaníliaaroma (elhagyható)
- 2 nagyobb ernyõ bodza virágai
Vagy egy másik recept alapján.
Hozzávalók a morzsához:
- 90g liszt
- 3-4 evõkanál cukor (ízlés szerint)
- 30g csonthéjas (dió, mandula, kesudió, fenyõmag, pisztácia, amit kedvelünk)
- kb. 20g keksz nagyobb darabokra törve (Én Gyõri kekszet használtam a hagyományos recept szerint)
- 6-7 db datolya
- 50g hideg vaj felkockázva
Vagy egy szintén másik recept alapján.
1. lépés
Az epret megmosom, lecsumázom, és a tûzálló kivajazott tálba teszem. Egy evõkanál liszttel, és kb. két evõkanál barnacukorral, vaníliaaromával összeforgatom. Hozzáadom a kb. 2 ernyõ bodza virágát.
2. lépés
A lisztet, cukrot, vajat, csonthéjast és a kekszet összeforgatom, és az ujjaimmal összedolgozom míg morzsalékos állaga nem lesz.
3. lépés
A morzsát az eperre szórom, a tetejére egy elszórok még egy evõkanálnyi barnacukrot és 180 fokon kb. 20-25 percig sütöm. Gyakorlatilag addig míg a tetején a morzsa világosbarnára nem sül.
Ehetjük így magában is, ahogy mi tettük, de tejszínhabbal, valamilyen krémmel, vagy vaníliafagyival még finomabb. Joghurtba keverve is finom reggeli.
Megjegyzések:
- Ha hatalmas eprünk van, akkor félbevágom, egyébként egészbe hagyom. Én most ezt a kétfélét kevertem, mert kedvelem, ha az eper nagyjából egyben marad, és nem sül lekvár szerûre.
- Hogy a morzsa ne égjen meg a tetején, érdemes a sütõ alsó harmadába helyezni.
