Birskrémes szelet
sponsored links
Be kell valljam, hogy ezzel az édességgel igencsak megszenvedtem. Pontosabban a képen látható süti elkészítése már nem okozott gondot, de mire eljutottam oda, hogy végül a saját tésztámat használjam, jó sok idõm ment el rá, és a vele való munka nem kevés bosszúsággal járt.
Történt ui. hogy olyan süteményt terveztem sütni, amihez a még meglévõ birsalmák egy részét akartam felhasználni. Tészta-ügyben kutakodtam a neten, csak hogy más legyen, mint az eddigiek. El is készült a prototípus, de olyan szinten nem nyerte el a tetszésünket, hogy 2-3 falat után mindketten félretoltuk. Vicces, de Anyáéknak még így is nagyon ízlett, úgyhogy megkapták az egész tálcával. :D Tiszta szerencse, hogy nem kellett kidobni. Bár a krém egész ehetõ volt, de a tészta gumiszerû lett. Pedig olyan mutatós volt felszeletelve.
Persze a sikertelenség nem hagyott nyugodni, és pár nappal késõbb újra nekifogtam. Ezúttal egy teljesen másfajta tésztát néztem ki hozzá, szintén olyat, amilyet még sosem sütöttem, de az eredmény megint csúfosra sikerült. Intõ jelnek kellett volna tekintenem, hogy a recepthez érkezett hozzászólás is panaszos hangú volt. Ennek ellenére mégis azt a tésztát választottam, de a kommentárra támaszkodva direkt nagyon odafigyeltem az arányokra, hogy a tészta ne legyen folyós. Azzal a recepttel szerintem eleve baj van, mert az ott leírt arányok alapján az életbe se kapnánk gyúrható állagú tésztát. Nem véletlenül utálom, ha valamit kanállal mérnek és nem dekára.
Mindegy, az enyém mégis gyúrható volt a módosításoknak köszönhetõen, ám kisülve olyan szinten keménnyé vált, mintha legalábbis direkt háztartási kekszet akartam volna sütni. Pontosan olyan lett az íze és az állaga is. :D Úgyhogy legalább lesz mit ledarálni, ha valamihez kekszmorzsa kell. :D A hozzá készült krémet ? amit ehhez a 2. nekifutáshoz még finomabbra alakítottam ? szomorúan betettem a hûtõbe, hogy újabb pár nappal késõbb megint nekiveselkedjek a tésztának.
Naná, hogy a gumitészta és a ropogós kekszes eredmény után már nem volt kedvem tovább nézelõdni az illetõ receptjei között egy 3. tészta után, így hát úgy döntöttem, maradok az egyik jól bevált receptemnél, de egy kis módosítással ? ezúttal dió, ill. kakaópor került a tésztába.
A hûtõben várakozó, átalakított krémben a birsalma íze épp csak kivehetõ, hiszen kevés gyümölcs került bele, de a textúrájában nagyon is érezhetõ. A süti végül annyira szerethetõ lett, hogy a Kutyafül szinte nem akarta engedni, hogy néhány darabot Anyáéknak is adjak belõle. :D Ünnepekkor visszaérõ édesség lesz, mert ez is kedvenc lett. :)
Történt ui. hogy olyan süteményt terveztem sütni, amihez a még meglévõ birsalmák egy részét akartam felhasználni. Tészta-ügyben kutakodtam a neten, csak hogy más legyen, mint az eddigiek. El is készült a prototípus, de olyan szinten nem nyerte el a tetszésünket, hogy 2-3 falat után mindketten félretoltuk. Vicces, de Anyáéknak még így is nagyon ízlett, úgyhogy megkapták az egész tálcával. :D Tiszta szerencse, hogy nem kellett kidobni. Bár a krém egész ehetõ volt, de a tészta gumiszerû lett. Pedig olyan mutatós volt felszeletelve.
Persze a sikertelenség nem hagyott nyugodni, és pár nappal késõbb újra nekifogtam. Ezúttal egy teljesen másfajta tésztát néztem ki hozzá, szintén olyat, amilyet még sosem sütöttem, de az eredmény megint csúfosra sikerült. Intõ jelnek kellett volna tekintenem, hogy a recepthez érkezett hozzászólás is panaszos hangú volt. Ennek ellenére mégis azt a tésztát választottam, de a kommentárra támaszkodva direkt nagyon odafigyeltem az arányokra, hogy a tészta ne legyen folyós. Azzal a recepttel szerintem eleve baj van, mert az ott leírt arányok alapján az életbe se kapnánk gyúrható állagú tésztát. Nem véletlenül utálom, ha valamit kanállal mérnek és nem dekára.
Mindegy, az enyém mégis gyúrható volt a módosításoknak köszönhetõen, ám kisülve olyan szinten keménnyé vált, mintha legalábbis direkt háztartási kekszet akartam volna sütni. Pontosan olyan lett az íze és az állaga is. :D Úgyhogy legalább lesz mit ledarálni, ha valamihez kekszmorzsa kell. :D A hozzá készült krémet ? amit ehhez a 2. nekifutáshoz még finomabbra alakítottam ? szomorúan betettem a hûtõbe, hogy újabb pár nappal késõbb megint nekiveselkedjek a tésztának.
Naná, hogy a gumitészta és a ropogós kekszes eredmény után már nem volt kedvem tovább nézelõdni az illetõ receptjei között egy 3. tészta után, így hát úgy döntöttem, maradok az egyik jól bevált receptemnél, de egy kis módosítással ? ezúttal dió, ill. kakaópor került a tésztába.
A hûtõben várakozó, átalakított krémben a birsalma íze épp csak kivehetõ, hiszen kevés gyümölcs került bele, de a textúrájában nagyon is érezhetõ. A süti végül annyira szerethetõ lett, hogy a Kutyafül szinte nem akarta engedni, hogy néhány darabot Anyáéknak is adjak belõle. :D Ünnepekkor visszaérõ édesség lesz, mert ez is kedvenc lett. :)
Hozzávalók:
Diós tésztához:
15 dkg finomliszt
5 dkg darált dió
7 dkg porcukor
4 g sütõpor
4 dkg vaj
1 felvert tojás 2/3-a (héj nélkül kb. 55 g-os tojásból)
kb. 3 dkg tejföl
Kakaós tésztához:
9 dkg finomliszt
1 dkg holland kakaópor
4 dkg porcukor
2 g sütõpor
2 dkg vaj
1 felvert tojás 1/3-a
kb. 1,5 dkg tejföl
Krémhez:
20 dkg birsalma (magház nélkül mérve)
2 tojás
2,5 dl tej
2,5 dl tejszín
4 dkg finomliszt
1 dkg Bourbon vaníliás pudingpor (Dr. Oetker prémium)
18 dkg porcukor
2 dkg Bourbon vaníliás porcukor
15 dkg vaj
Tetejére:
kb. 3 dkg étcsokoládé
1 mk. napraforgóolaj
kb. 2 dkg darált dió
elkészítés:
- A krémhez az alaposan megmosott, magházától megfosztott birsalmát felkockázzuk, és annyi vízben, amennyi ellepi, fedõ alatt puhára fõzzük. Leszûrjük, és 2 evõkanál fõzõlevet hozzáadva, botmixerrel pürésítjük. Hûlni hagyjuk, majd hozzákeverünk 5 dkg vaníliás porcukorral vegyített porcukrot.
- A tojásokat lábasba ütjük, kézi habverõvel felverjük, majd csomómentesre dolgozzuk a pudingporos liszttel. Hozzáadjuk a tejszínes tejet, és kis lángon, kevergetve pudinggá fõzzük. Teljesen kihûtjük, miközben többször átkeverjük. Hozzádolgozzuk a birspürét.
- A vajat a többi, vaníliás cukorral ízesített porcukorral habosra kavarjuk, és összedolgozzuk a birspudinggal. A krémet 2-3 órán át hûtjük, majd elveszünk belõle 20 dkg-ot, és a többit 2 egyenlõ részre osztjuk (külön-külön habzsákokba is tölthetjük). Felhasználásig visszatesszük a hûtõbe.
- A diós tésztához a dióval, porcukorral, sütõporral vegyített lisztet elmorzsoljuk a vajjal, hozzáadjuk a felvert tojás 2/3 részét, majd a tejfölt is belekeverve, közepesen lágy tésztává gyúrjuk. A kakaós lapot is ezen a módon készítjük el.
- A diós tésztát 2 egyenlõ részre vágjuk, majd mindhárom tésztaadagot téglatestté formázzuk. Folpackba csomagolva hûtõbe tesszük fél órára, majd liszttel enyhén megszórt felületen egymás után 18x28 cm-es lapokra nyújtjuk.
- A tésztalapokat vajazott, lisztezett tepsi hátulján egymás után világosra sütjük, (akkor jó, ha az ujjunkkal kissé rányomva érezzük, hogy a tészta még puha, de nem lapul be túlzottan. Nem szabad kiszárítani, mert kemény lesz.), 2-3 percig hûlni hagyjuk, majd óvatosan átemeljük 1-1 tortarácsra.
- A kihûlt tésztalapok széleit, ha szükséges, egyenesre vágjuk, majd az egyik diós tésztát tálcára fektetjük és elsimítunk rajta egy adag krémet. Ráhelyezzük a kakaós lapot, amire a következõ adag krém kerül, majd befedjük a másik diós tésztával, és elkenjük rajta a külön vett 20 dkg-nyi krémet.
- A tetejére olajjal kevert olvasztott csokoládéból pókhálószerûen körkörös mintákat rajzolunk, megszórjuk darált dióval, és a süteményt 1 napot vagy 1 éjszakát hûtõben pihentetjük, hogy megpuhuljon. Másnap hosszúkás szeletekre vágjuk.
sütési mód: alul-felül sütés (középsõ sín)
sütési idõ: kb. 8 perc/tésztalap
Tipp:
Birsalma helyett körtével vagy kásás almával is elkészíthetjük.