.... persze, nem ĂśrĂśkre, csak egy idĂľre. MilliĂł dologban pĂśrgĂśk és szegény blogra jut a legkevesebb, ha egyĂĄltalĂĄn jut rĂĄ idĂľ. Napok, hetek Ăłta nem Ă­rtam ide semmit. Pedig van milliĂł kép, recept, amit fel kellene tĂślteni, de valamiért most nem erre jut idĂľ.

Azt mondjĂĄk, hogy nincsenek véletlenek, én meg ebben nagyon, nagyon hiszek. Hiszem, hogy most azért megyek oda és Ăşgy nyaralni, hogy az elmĂşlt x év utĂĄn végre tényleg kinyaraljam, kipihenjem magam. Hogy tényleg ne legyen mĂĄs dolgom, mint az, amit ĂłrĂĄkig tudnék csinĂĄlni... csak Ăźlni/fekĂźdni fotelban, karosszékben, gumimatracon, pokrĂłcon - és nézni a vizet és nézni, hallgatni a csendet. 

Hiszem, hogy azért mondtĂĄk le a lefoglalt szĂĄllĂĄsunkat, hogy nekem hĂĄrom nap alatt kelljen egy kétszer annyiba kerĂźlĂľ, de pazar kĂśrĂźlményeket sejtetĂľ helyet talĂĄlnom, hogy most, hogy a lemerĂźlĂľ telepeket megint feltĂśltsem - Ăşgy nyaraljak, ahogy még soha. Teljes kiszolgĂĄlĂĄssal, teljes kényelemmel - mindezt a nagy vĂ­ztĂľl pĂĄr méterre... Ennek most Ă­gy kell lennie. 

A hétvégén lĂĄttam egy trikĂłt, amin akkor ott jĂłt rĂśhĂśgtem... most meg az jutott az eszembe, hogy most ez lesz a jelmondatom, miszerint:

Felkeltem, felĂśltĂśztem - mit ...

sponsored links