Belecsaptam a lecsóba... elõfizettem helybeli ebédre...
sponsored links
Elõrebocsátom szívesen fõzök, szívesen sütök, bár 1 fõre marhanehéz eltalálni, hogy ne akkora legyen az adag, hogy 3 napig kelljen enni, ha esik, ha fúj. Három nap után még a legnagyobb kedvenc is dögunalmas és rengeteget veszít kedvenc mivoltából. Meg észrevettem, egyedül az ételek sem ízlenek annyira, mintha társaságban eszünk. A legfinomabbak, a legnagyobb kedvencek sem.
Na ezek voltak az elõzmények, meg az, hogy idõvel jön a második mûtét is, és de jó lesz, ha nem a gyerekemet kell ráncigálni, hogy hozzon naponta ebédet, miközben dolgozik... stb. - nem mintha nem szívesen csinálta volna az elsõ mûtét után, errõl szó nincs, tökéletesen ellátott.
Igy tehát belecsaptam a lecsóba, azaz hirtelen felindulásból elõfizettem ebédre itt helyben, amit minden nap kiszállít nekem heti váltásban két szimpatikus középkorú hölgy.
Házias a konyha állítólag, itt a környéken ezt eszik az óvodában, az iskolában és a önkormányzati dolgozók is, gondoltam mit veszíthetek, legfeljebb, ha nagyon borzasztó és nem ízlik, akkor lemondom.
Rögtön beszerzett a nagyobbik gyerekem 2 garnitúra ételhordót, de nem ám azt a fapadosat, amit annyit lehet itt-ott látni, nem, henem dizájnosat, nagyon tetszetõs, mutatom is:
Na ezek voltak az elõzmények, meg az, hogy idõvel jön a második mûtét is, és de jó lesz, ha nem a gyerekemet kell ráncigálni, hogy hozzon naponta ebédet, miközben dolgozik... stb. - nem mintha nem szívesen csinálta volna az elsõ mûtét után, errõl szó nincs, tökéletesen ellátott.
Igy tehát belecsaptam a lecsóba, azaz hirtelen felindulásból elõfizettem ebédre itt helyben, amit minden nap kiszállít nekem heti váltásban két szimpatikus középkorú hölgy.
Házias a konyha állítólag, itt a környéken ezt eszik az óvodában, az iskolában és a önkormányzati dolgozók is, gondoltam mit veszíthetek, legfeljebb, ha nagyon borzasztó és nem ízlik, akkor lemondom.
Rögtön beszerzett a nagyobbik gyerekem 2 garnitúra ételhordót, de nem ám azt a fapadosat, amit annyit lehet itt-ott látni, nem, henem dizájnosat, nagyon tetszetõs, mutatom is:
Elhatároztam, hogy ezentúl napi szinten bemutatom milyen ebédet kapok nap mint nap és elmondom mi a véleményem róla.
Na és akkor mától elindult a kiszállítás, õszintén minden rosszra el voltam készülve, de komolyan, mindenki mesélt a saját rossz tapasztalatáról, már teljesen elbizonytalanodtam az egésztõl, sõt a biztonság kedvéért a hûtõben ott áll egy kis fazék isteni finom zöldbabfõzelék, ha netán éhkoppon maradnék, szóval fel voltam-vagyok készülve tényleg minden rosszra.
Ehhez képest kellemes meglepetésben lett részem.
1.napi menü: Raguleves tejfölösen zöldségesen, Nudli prézlisen lekvárosan, 1 db alma,
... itt a levesnek már csak a vége látható, itt kaptam észbe, hogy kéne fotózni és posztot írni
... itt meg a nudli a kétféle lekvárral
Ehhez képest leesett az állam, amikor nagy óvatosan megkóstoltam a levest, ami még bõven jó meleg volt, tehát nem kellett melegíteni sem. Jelentem a leves rendkívül ízletes volt és sûrû, tele volt hússal - nem zsíros és mócsingossal, hanem színsovánnyal - tele volt zöldségekkel, répákkal, karfiollal, petrezselyemmel és meg volt tejfölözve. Nem kellett bele semmi plusz fûszer, úgy volt finom, ahogy volt. Az utolsó cseppig kikanalaztam. A második fogás a nudli, ott a baracklekvárt picit kevésnek találtam és így megpúpoztam itthoni meggylekvárral, prézli is bõven volt rajta, nem csak mutatóban, jóízû volt ez is.
Harmadiknak meg egy darab piros almát kaptam, majd délután eszem meg. Az almáról képet nem csináltam.
Úgy tûnik jónak indul a projekt, bár egy napi adagból messzemenõ következtetést még nem lehet levonni, szóval csak nyugtával zárjuk a napot, mindenesetre érdeklõdéssel várom a holnapi menüt... :-)