Navigci
Fõoldal
Kategóriák
2014 Összes
2013 Összes
2012 Összes
2011 Összes
2010 Összes
Linkcsere Új blog ajánlásaLinkcsere
RSS
Barna kenyerem
sponsored links
Nagyon szeretjük a barna kenyeret, most egészségi okokból is különösen javasolt. Amíg jó volt a kenyérsütõnk, addig rozsos kenyér készült. A férjem volt a felelõse. Aztán elromlott a gép, nem pótoltuk, de hiányzott a finom íz. Most Valikánál találtam egy nagyszerû kenyérreceptet. Õ BL80-as lisztet használt. Kicsit alakítottam rajta, kiváló lett. Csak ajánlani tudom.
40 dkg finomliszt
60 dkg teljes kiõrlésû liszt
3 dkg élesztõ
2 dkg só
7 dl víz
Elkészítés:
Elõzõ este elkészítjük az elõtésztát. Keverõüstbe, vagy amiben dagasztani fogjuk, 40 dkg finomlisztet elkeverünk 1 dkg élesztõvel és 3 dl vízzel. Csak úgy, tessék, lássék. Letakarjuk, és ott hagyjuk.
Másnap adunk hozzá 60 dkg teljes kiõrlésû lisztet, 2 dkg sót, 2 dkg élesztõt 4 dl vízben elkeverve, és alaposan kidagasztjuk. Akkor jó, amikor már elválik az edény falától, és gombóc lett. 40 percig kelni hagyjuk letakarva egy ruhával, majd átgyúrjuk, és ismét 40 percig kelesztjük. Kettéosztjuk, hosszúkás cipóvá gyúrjuk, kenyérsütõ formába tesszük, tetejét bevagdossuk, és még kelni hagyjuk 20 percig. 10 perc után begyújtjuk a sütõt légkeverésre 250 fokra, a kenyereket jól megspricceljük vízzel, és kisütjük. Jénaiban kellene, de nekem nincs megfelelõ, ezért így oldottam meg.
Bibliás elmélkedés:
Cseri Kálmán oldalán találtam ezt az igemagyarázatot:
"Elõször valamit a mindennapi kenyerünkrõl. Általában az életszükségleti dolgokat kenyérnek szoktuk nevezni. Ami kell ahhoz, hogy életben maradjunk, sõt, hogy teljes emberi életet éljünk, az a kenyér.
Jézusnak mindig gondja volt az emberek kenyerére. A Mi Atyánkban a testi szükségeink közül ez az egyetlen, amiért külön könyörgött: a mi mindennapi kenyerünket add meg nékünk ma. És mielõtt a mennyei kenyérrõl szóló részletes tanítását elmondta, ami ebben a fejezetben olvasható, elõtte jól tartott kenyérrel egy többezres éhes sokaságot. És összeszedette velük a maradék darabokat, mert Jézus számára a kenyér szent volt. Azt nem lehet eldobni, azon nem lehet taposni, abból nem lehet szemét. A kenyér Isten ajándéka, nélkülözhetetlen feltétele az életünknek.
Ugyanakkor a Biblia gyakran hangsúlyozza, hogy legyen mindannyiunknak fontos a másik ember kenyere is. Ne tudjon senki jóízûen eszegetni úgy, hogy mellette éhezik valaki. Tanuljuk meg Istentõl kapott ajándékainkat megosztani egymással.
Amikor Isten Ezékiel prófétán keresztül Samária bûneit ostorozza, akkor a legsúlyosabbnak ezt tartja, amit mindenekelõtt említ: azért jön az ítélet, és az a bûne Samáriának, hogy "kenyérbõségben volt, de a nyomorultat és a szegényt mégsem támogatta." Neki volt bõven, és akinek szûken volt, vagy semmi sem volt, annak nem adott. Ez mindig súlyos bûn Isten ítélete szerint. (Ez 16,49).
A kenyér szentségének a tudata elhalványulóban van. Ma sokan turkálnak a kenyérben, válogatnak, kidobják a szemétbe, és elfelejtjük azt, hogy egy milliárd ember ma este is éhesen fog lefeküdni. Percenként tíz kisgyermek hal éhen vagy szomjan. Nem azért, mert ma nem tudott eleget enni-inni, hanem mert napok óta semmit nem tudott enni vagy inni.
Adjunk hálát Istennek azért, hogy az idén is a fagy és aszály ellenére megadta a kenyérnek valót, ha szûkebben is, mint a korábbi esztendõkben, és minden alkalommal hálaadással vegyük kezünkbe és tegyük a szánkba a mindennapi kenyeret.
...Régen a kenyér lisztbõl és kovászból készült, néha egy kis krumplit is tettek bele, és hagytak elegendõ idõt arra, hogy megkeljen és megsüljön. Mióta a kenyérgyárak ontják a kenyeret, hogy gyorsabban és olcsóbban lehessen elõállítani, azóta jöttek divatba kovász helyett az ún. adalékanyagok. Elõször 100 kilónyi kenyérhez legfeljebb 10 dekányi adalékanyagot volt szabad keverni, ma már ennek a tízszeresét teszik bele: 100 kilóhoz 1 kilót, néha többet is. Pedig ma is érvényes az, amit egy olyan pék mondott, akinek az apja, nagyapja, dédapja is pék volt, hogy a jó kenyérhez három dolog szükséges: kovász, szív és lélek.
Mi olyan kenyeret eszünk, amibõl sokszor mind a három hiányzik. Nincs mit választanunk, megvesszük és megesszük azt, ami van. A Biblia arra figyelmeztet minket, hogy az a fontos, hogy legyünk hálásak a kenyerünkért, legyünk készek mindig megosztani másokkal, és legyünk elégedettek azzal és annyival, amennyit éppen kaphatunk, mert ?nagy nyereség az istenfélelem megelégedéssel? ( Timóteushoz írt elsõ levél 6.rész 6.vers).