Szar sĂźtik mĂĄrpedig vannak. És nem pont azért, mert én elrontom, hanem azért, mert egyszerĂťen rossz a recept, vagy az adott tĂ­pusĂş sĂźtit én nem szeretem. Ennek kategĂłriĂĄnak két ékes példĂĄja van, az egyik a muffin, a mĂĄsik a scone. 

A muffinok legnagyobb baja az alapanyag hasznĂĄlat, és a scone-nĂĄl ugyanezt tudom elmondani. A muffinoknĂĄl az olajjal, a scone-oknĂĄl az egyszerre hasznĂĄlt eszeveszett mennyiségĂť sĂźtĂľpor és a szĂłdabikarbĂłna az ellenszenvem oka, de ha ez nem kerĂźl bele, akkor meg az ĂĄllaga. Szerintem a két legprimitĂ­vebb sĂźti ami létezik az angol-amerikai konyhĂĄbĂłl, és talĂĄn pont ezért annyira népszerĂťek, mert bĂĄrki bĂĄrmikor bĂĄrhol képes elkészĂ­teni egy tĂĄl, egy sĂźtĂľ, és egy elemi elvégzése utĂĄn. (az elemi a recept olvasĂĄsĂĄhoz és a szĂśvegértéshez szĂźkséges).

ValĂłszĂ­nĂťleg pont ezért szoktam felkapni a fejem, ha véletlenĂźl egy ĂĄtlagostĂłl eltérĂľ receptre bukkanok, és akkor bizony adok egy esélyt, hĂĄtha megvĂĄltozhat a véleményem. Rendes tĂľlem nem?

A scone esetében volt mĂĄr jĂł élményem, bĂĄr nem is értem miért hĂ­vtĂĄk scone-nak, de nagyon jĂł volt, és minden ...