Navigci
Fõoldal
Kategóriák
2014 Összes
2013 Összes
2012 Összes
2011 Összes
2010 Összes
Linkcsere Új blog ajánlásaLinkcsere
RSS
Az én fogyókúra naplóm 0.
sponsored links
0. rész – Bevezetés
Az elmúlt éveket a témában úgy lehet leginkább jellemezni, hogy több-kevesebb siker. Ennek talán az az oka, hogy valójában nem vagyok duci, sose voltam. Többek szerint nem is kéne fogynom, és tény, hogy tudtam és a mai napig tudok csinos lenni úgy, ahogy vagyok? mondjuk egy kellõ odafigyeléssel kiválasztott ruhában. Szóval ilyen háttérrel azért a motiváció se szökik az egekbe. A probléma inkább az, hogy magamhoz képest híztam. A szekrényemben kategóriák szerint pakolom a ruháimat, sportosabb, csinosabb, rövid ujjú, mellény, stb., de egyszercsak megjelent a ?még mindig nagyon tetszik, de már nem túl elõnyös? részleg is. Így a feszes felsõk helyett inkább ingeket hordtam, teljesen beleszerettem egy csinos topba madarakkal, és fantasztikus színkombinációval, de hiába a design körítés, ez tulajdonképpen egy bõ szabású felsõ, ami eltakar ezt-azt. És igen, elég sok nadrágot nem hordtam, mert idõ elõtt elakadt, vagy ha nem, még az otthon biztonságában se mertem volna leülni benne. Ami meg feljött, annak a tetején megjelent ? ha már a gasztronómiánál tartunk – egy kis ?muffin-top?. Így viselkedik a kelleténél egy kicsit nagyobb poci az öv fölött. Annak ellenére, hogy még mindig nem számítok igazán túlsúlyosnak, azt gondolom ez az a fázis mikor már el kéne kezdeni valami hatékony lépéssorozatot. Nem csak a külsõségek miatt, hanem annak okán is, hogy az éves szûréseknél továbbra is azt szeretném hallani a háziorvostól miután egyenként végignézi az értékeket, hogy minden tökéletes. Nem gondolom azt, hogy mindenkinek eszeveszett fogyókúrába kell kezdeni amint a BMI indexe a normál érték felsõ tartományba kerül. Sõt, elég idétlennek érzem mikor görnyedve áll az XS-es és ebben a pózban mutogatja az M-esnek, meg az L-esnek, hogy mekkora husit tud felmarkolni összecsípni deréktájon. Ugyanakkor sose értettem egyet azzal, amivel szinte nap mint nap találkozni, hogy nézd milyen nádszál vékony voltam fiatalabb koromban, na de most?. Rengetegen azt követõen kapnak észbe, hogy már a harmadik szett ruhát vásárolják (nem trend-érzékenység okán) vagy már ?ki is nõtték?. Ezzel párhuzamosan pedig sokasodnak az egészségügyi problémák, orvosról orvosra járnak, majd közlik, hogy nem tudnak ezek semmit, de azért még visszakérdeznek, hogy minek nekem fogyni, mikor hozzájuk képest mennyire vékony vagyok. Nyilván nem minden egészségügyi probléma mögött az elhízás áll, sõt van olyan egészségügyi probléma, ami sajnos garantálja az elhízást. És igen, a normál súlyúak se mind egészségesek, ez fontos. Viszont optimális súllyal nagyobb az esélyünk az egészségünk megõrzésére, és egy jobb életminõségre, mint túlsúllyal.
69,8
A szám, ami szállóigévé vált. Egy konditermi edzés után mértem ezt a súlyt, és ez volt az, amitõl igazán magam alá estem. Nem azért mert ez a szám hatalmas, vagy innen már nincs visszaút, egyszerûen csak azért, mert ezzel rekordot döntöttem, és nem két dekával ugrottam meg az elõzõleg mért súlyomat. Majd ezt a fekete szerdát követte az optimista hétfõ, ami egész addig tartott még a mérlegen meg nem láttam a 71,0-t. Ugyanaz a tornatermi mérleg, kb. ugyanaz az edzõ cipõ és ruha, közben pedig semmi hatalmas zabálás. Szóval ez volt az a pont, mikor úgy éreztem, hogy mostmár nem halogatom, nem bõ póló alá rejtem a takargatnivalókat, hanem nekiesek, és összeszedem magam.
Ennek az ?összeszedésnek? a naplója indul most. Továbbra se lesz fogyókúrás blog a Homebisztro, jönnek sütik is, viszont lesz egy új fejezet ami, idõnként megjelenik és ideális esetben a sikeres fogyásról fog szólni, és arról az útról, ahogy próbálok leadni néhány kilót vagy inkább centit. Nyilván nem egy csodamódszerrõl lesz szó, nem tudományos alapokra helyezett fogyókúráról, mindent elsöprõ új étrendrõl, és nem arról, hogy mindenki pont így váltson életmódot. Ellenben sokakkal, akik úgy gondolják, hogy tuják a tutit és ebben a hitben osszák a kétes forrású módszereiket. Ez egy személyes napló lesz. Amiben biztos lesz olyan dolog amitõl egy dietetikus vagy edzõ aki szerint minden nap csirkét kell enni rizzsel, máshogy gondolkodik. Ugyanakkor azt gondolom, olyan dolgok is lesznek benne melyek sokaknak ötletet adhatnak, elgondolkodtatnak és átkonvertálva a saját magunk életére, idõbeosztására, hozzáállására segíthetnek vagy a kellemetlenebb ponton átlendítenek. Mit ne tovább meghozza a kedvünket ahhoz, hogy egy kicsit csiszoljunk az életmódunkon. Úgy, hogy ne csak azt lássuk, hogy mindenkinek mûködik, mindenki egy kicsit kevesebbet eszik, futkározik és olvadnak le róla a centik, ellenben velünk. Akit nem érint a téma, annak meg remélem így is hozunk valami finomat.
Addig is egy régi bejegyzés, hasonló témában a superfoodokról. (Nyugi, messze nem arról szól, hogy holnaptól ezt edd, különben jövõre meghalsz, vagy ha túléled meghízol.) A végén pedig néhány egészséges recepttel.
Fejezetek:
