Az élethez kell egy kis szerencse

2013-07-16

sponsored links


Nem, nem veszünk üdítõt. Sem kekszet. Sem gumicukrot. - ezzel higgasztom a kisfiamat a balettelõadás szünetében. Nõvére szerepel a Diótörõben vagy a Négy évszakban, mindegy is, kisfiúk számára igazi embert próbáló program. Nem is tudom, mért kötöm az ebet a karóhoz. Talán mert nem szeretem az édességezést, a drága büfét, a sorban való lökdösõdést. Igazán lehetnék egy kicsit megértõbb. Kisfiam fetreng a szünetben az üléseken, tekereg, mint a kígyó, utálja az egész helyzetet. Megpróbál rést ütni a falon, de nem megy.
- Nincs is nálam pénz - hangzik a végsõ érvem (és tényleg).
Szegény kisgyermek addig-addig kínlódik, hányja-veti magát, míg meg nem lát a földön egy kétszázast.
- Ez az én pénzem?
- Hát persze, hogy a tiéd. - innen kezdve ugye nyert is.
- Akkor azt csinálhatok vele, amit akarok.
- Igen. - mondom Ez a játékszabály, elvégre honnan tanulná meg az önálló döntéshozást, ha nem hozhat önálló döntéseket. A pénze felett maga rendelkezik.
Fergeteges vigyorral a fején vonulunk a büfébe Icateát venni. Bár a világ egyik legnagyobb átverésének tartom ezt a remek terméket - ahelyett, hogy az emberek maguknak csinálnának teát adalékanyagok nélkül, méregdrágán vesznek egy ihatatlan löttyöt - a szívem mélyén én is örülök. Mert ilyen az anyai szív, akkor örül, ha a gyereke is örül.

- Nem, nem ehetsz négygombócos fagyit. - mondom egy viharos széllel átszõtt koradélutáni sétán, melyet egyik szép városunk belsejében teszünk meg.
- Máskor ehetnék négy gombócot?
- Máskor ehetnél, de nem jó most az idõ. És egyébként is mértéket kell tartani.
- Miért kell mértéket tartani? - itt egy anyai monológ következett az arany ...

Folytats a blogon ... hazisarkany.blogspot.com/2013/07/az-e...

sponsored links

Keres?s