Az amaránt mag mint élelmiszer
sponsored links
Napjaink táplálkozásának pozitív divatirányzata, miként állítsuk össze étrendünket az emberi szervezet számára lehetõ ideálissá. A helyes összetétel megtalálása gyakran nem egyszerû, amit a táplálék-kiegészítõk gyártásának egész iparággá fejlõdése is bizonyít. A különbözõ hiánytünetek elkerülése fokozott problémát jelent az ételallergiában szenvedõknek, vagy - bármennyire meglepõ - a vegetáriánusoknak is. Az amaránt, ez a Magyarországon még kevéssé ismert növény, sok szempontból jelent megoldást.
Az inkák igazi kincse
Az amaránt a Föld egyik legõsibb kultúrnövénye, amely tanúja volt az Azték és Inka birodalmak felvirágzásának és bukásának. Onnan származik, ahonnan a kukorica, a burgonya, a paprika, paradicsom és a bab érkeztek hozzánk.
Amerika felfedezése elõtt az ott élõ népek számára alapvetõ táplálékforrás volt a kukoricával és a babbal együtt, akárcsak a gabonafélék a mai Európában. Tudatos termesztése 5-6000 évre nyúlik vissza. Akkori fontosságát támasztja alá az a feljegyzés is miszerint Monetzuma, az utolsó azték uralkodó, évente 5000 tonna kukoricát és 3700 tonna amaránt magot kapott ajándékba (adóba) alattvalóitól. Rajtuk kívül termesztették a Mayák, az Inkák és más elõ-Kolumbiai népek is.
Kolumbuszt követõ hódítók sok új növény- és állatfajjal ajándékozták meg az öreg kontinenst, de jó néhányat ott felejtettek. Ilyen volt az amaránt is. Ennek oka talán az lehetett, hogy az õslakók szent, testi, szellemi és lelki erõt adó növénynek tartották, amint a késõbbiekben ki is derül, nem alaptalanul. A keresztény Európából érkezõ hódítók számára az amaránt barbár rituálék eszközének számított. (Pl. lisztjét ember vérrel keverve vallási szertartásokon megették.) Cortez a "problémát" úgy oldotta meg, hogy rendkívül keményen büntette még a termesztését is. Az amaránt visszaszorult Dél- és Közép-Amerika ...