Arancini, az olasz street food kaja
sponsored links
Az olaszok imádják a rizottót. Nem újdonság? Na és azt vágjátok, hogy mit csinálnak a hûtõben eltett maradékkal másnap? Itt az olaszok hortobágyi palacsintája, az újrahasznosítás egyik legzseniálisabb példája, az olcsó street food kaja, az ARANCINI. Nevét (jelentése kb. narancsocska) onnan kapta, hogy az összeállt, megszilárdult rizottóból kis golyókat formáznak, amiket aztán bepanírozva forró olajban sütnek ki. Az aranysárga kis labdák egymásra pakolva tényleg úgy néznek ki, mint egy kupac narancs.
Hozzávalók 8-10 golyóbishoz:
A rizottó alaphoz:
- 1 fej vöröshagyma
- 15 dkg rizottó rizs
- 1,5 dl száraz fehérbor
- kb. 5 dl forró zöldség-, vagy szárnyasalaplé (vagy gyári levesalap)
- 2 dl passzírozott paradicsom (passata di pomodoro)
- 2-3 gerezd fokhagyma
- Só, bors, szerecsendió
- 1 kis csokor snidling
Az arancini kisütéséhez:
- 5 evõkanál liszt
- 2 tojás
- 5 evõkanál zsemlemorzsa
- 1 zacskó mini mozzarella golyó
- Olaj a sütéshez
Elõször is elkészítjük minden arancini alapját, egy tökéletes rizottót.
(1.) A vöröshagymát finomra vágjuk és egy serpenyõben kevés olívaolajon párolni kezdjük, épp csak addig, míg szép üveges nem lesz. (2.) Ekkor rádobjuk az átöblített rizottórizst és a hagymával együtt addig hevítjük, míg a rizsszemek egy kissé áttetszõvé nem válnak. Fontos, hogy sem a hagymát, sem a rizst nem szabad megpirítani! (3.)Ha forrók a rizsszemek, nyakon öntjük a fehérborral, kicsit elkeverjük és hagyjuk, hogy intenzív sistergés közben a rizsszemek elkezdjék magukba szürcsölni azt.
(4.) Ha a rizs magába szívta a bor nagy részét, jöhet rá egy merõkanálnyi a forró alaplébõl. Innentõl jön a folyamatos kavargatás: az alaplevet 3 részletben adjuk a rizottóhoz, mindig akkor, mikor az elõzõ adag nagy részét magába szívta. Figyeljetek arra, hogy a rizs soha ne ússzon túl sok alaplében, de mindig maradjon szaftos a fõzés közben! (5.) Ha a rizottónk kezd szép krémes állagúvá válni, két részletben hozzákeverjük a passzírozott paradicsomot is. (6.) Amikor ismét krémesre sûrûsödött a rizottó és szép piros színt kapott, fûszerezzétek sóval, borssal és kevés szerecsendióval. Kóstoljátok meg, ha még túl kemények a rizsszemek, akkor egy utolsó adag alaplével fõzzétek kicsit tovább. A rizottó akkor jó, ha a szemek megmaradnak al dente állapotban, azaz a közepük egy kicsit még kemény.
(7.) A kész rizottót most ne egyétek meg!! Ehelyett hagyjátok kihûlni és rakjátok hûtõbe legalább 1-2 órára, de a legjobb az, ha egy egész éjszakát pihen a hidegben. (8). A kihûlt rizottó kicsit összeáll, ami nagy mázli: így sokkal könnyebb lesz belõle golflabda (vagy annál kicsit nagyobb) méretû golyókat formáznotok. (9.) A golyókba nyomjatok egy mélyedést, rejtsetek el benne egy szem mini mozzarellát, majd óvatosan alakítsátok vissza az egészet egy szabályos golyóvá. Formázzátok ilyen golyókká az összes rizottót. A golyókat panírozzátok be a szokott módon: elõször forgassátok lisztbe, majd felvert tojásba, végül zsemlemorzsába. Forró olajban süssétek az arancinit aranybarnára. Forrón, langyosan és hidegen is ütõs cucc, ne hagyjátok ki!
PS: van, aki egy-két nyers tojást is elkever a kihûlt rizottóban sütés elõtt, így kevésbé lágy, kicsit masszívabb golyókat kapunk. Én jobban szeretem a könnyed, omlós verziót.
Ne felejtsetek el dobni egy lájkot Facebookon, és kövessetek Instagramon is!