Anyukám mondta - csak azt nem mondta, hogy nap végére forgalmi nélkül maradunk
sponsored links
Tegnap volt az évfordulónk, mivel majd egy éve jártunk Encsen, így most mentünk, ettünk finomat, ittunk jót.
Páran azt mondhatják, Encsre menni Budapestrõl elvetemült dolog (laza 215 km), szerintem nem! Ha egy jó focacciára vagy bárányburgerre vágyik az ember akkor kötelezõ, amúgy meg egyszerûen megéri odamenni.
Megérkezünk, asztalhoz kísérnek, egybõl jön Szilárd üdvözöl és kapjuk is a málnaszörpünket, hiszen még vár a haza út is. Közben érkeznek még, így nem jut idõnk csacsogni. Míg morfondírozunk, hogy házi zsendicekrémet vagy kecskesajtos salátát kérjünk, már kapunk is egy meglepetés fogást! Csirkeméjkrém házi kenyérrel és retek salátával.
Végül a választásunk Balla Enikõ kecskesajtjai eperrel, friss salátával. Roppant könnyû fogás, a sajt a kecske camembert. Hogy miért nem szerettem eddig a kecskesajtot, nem is értem..
A fogások közt pont annyi idõnk marad, hogy kipihenjük magunkat, de ne legyen túl zavaró a hosszú idõ. A málnaszörp szépen csappan, te se hagyd ki ha ide látogatsz! :)
Érkeznek a fõ fogások: Kacsazsúr, Érlelt marha rostélyos, szarvasgombás burgonyapürével.
A kacsazsúr egy kacsacombból, mellehúsából, kacsamájból, lilakáposzta és hagymás burgonyából áll vaníliás almakompóttal. Rettentõ laktató és iszonyúan finom, a kacsacomb olyan mintha anyukám csinálta volna! A vaníliás almakompót nagyon ...