tejmentes  laktĂłzmentes  szĂłjamentes gluténmentes tojĂĄsmentes

Amikor kislĂĄny voltam, nagymamĂĄmnĂĄl a kedvenc ételem a rĂĄntott galamb volt. Emlékeimben pazar ételként élt, de felnĂľtt korombĂłl sokĂĄig kimaradt. 

Vidéken régen gyakori volt a galambtartĂĄs, hasonlĂłan mĂĄs szĂĄrnyasokhoz. Nem csak postagalambokat tartottak, hanem hĂĄzi galambot, melyeket kifejezetten étkezési célra tenyésztettek. Ezeknek kĂśzĂźk sincsen a nagyvĂĄrosi repĂźlĂľ patkĂĄnyokhoz (nem is javaslom, hogy valaki ilyen forrĂĄsbĂłl szerezze be a mindennapi betevĂľ galambjĂĄt). A galambtartĂĄsrĂłl még népdal is megemlékezik:

Nyissuk ki a galambhĂĄzat,

hogy a kis galamb kiszĂĄlljon.

SzĂĄlljon ki a sĂ­k mezĂľre,

ott talĂĄl majd legelĂľre.

 

De hogyha a sas ĂźldĂśzi, 

ismét be kell bocsĂĄtani.

Gyere haza, kis galambom ...

Folytatás a blogon ... mitegyek.blog.hu/2012/04/23/amikor_a_...