Almás debreceni Stahltól
sponsored links
Úgy látszik, mostanában erõsen nosztalgikus hangulatban vagyok, csupa régi és rég nem kóstolt ételt fõzök. Ez a villámgyors kaja a piros Stahl-könyvbõl van (talán Gyorsan valami finomat, vagy valami ilyesmi a címe). Remélem, nem keverem össze mással:) Nekünk ez volt az elsõ ilyen szakácskönyvünk, és imádtuk, DT is meg én is. Isteni volt, hogy tényleg regényszerûen lehetett olvasni, nem csak a száraz receptek voltak benne, hanem az ételrõl is lehetett olvasni, eszméletlen szépek voltak a képek, egyáltalán jó volt kézbefogni. A kaják pedig tök tutik voltak, és szerintem ma is azok, mindig minden sikerült belõle. Nem kellettek hozzá egzotikus alapanyagok, vagy ha mégis, akkor az kellett és kész, végül is nem kötelezõ pont azt fõzni. Nagyon sokat tanultam belõlük. És ebben a könyvben tényleg villámgyors kaják vannak, még mindig találok bennünk olvasnivalót és ihletet bõven. Ezt a debrecenist én magamtól sosem fõztem volna meg belõle, a DT nézte ki, és csinálta is meg elõször. És tényleg isteni, annyira harmonikus lesz a végeredmény, a fûszeres debreceni, a savanykás gyöngyhagyma, a babér, és mindez az édes almával meg a borral, tényleg fantasztikus. Szerintem magában is tökéletesen ehetõ, de lehet persze kenyerezni, és fõtt vagy sült krumplival sem lehet rossz. Egy kicsit átgyúrtam a recit, egyrészt mert úgyis bevett szokásom, másrészt, mert nem szeretek mosogatni, harmadrészt pedig ecetes gyöngyhagyma szinte sosincs otthon, viszont mindig van az elmúlt két évben vödrös vegyes savanyúság. Ezt a DT tanulta a kedvenc zöldségesünktõl,. Egy 10 literes mûanyag vödörbe van lerakva mindenféle vegyes zöldség (uborka, hagyma, sárgarépa, karfiol, paprika, remélem, nem hagytam ki senkit), nyakon öntve valami ...