Almás császármorzsa
sponsored links
Anyám biztosan felhúzza a szemöldökét, amikor ezt olvassa, hogy én és hõkezelt alma? Nos igen, de kb. csak így és csak ebben. Mert úúúútálom a puha szottyadt, barna párolt almát. Valami rémesen gusztustalannak találom az állagát meg a színét. Az sem segít persze, hogy általában fahéjjal kombinálják, de nem azon múlik. (a másik harakiris gusztustalanság a fagyasztott/fõtt/sült eper. jujjj. nyersen ropogósan kell azt enni)
Tudom, nem vagyok egyszerû eset. De az édesség nem "alapvetõ élelmiszer", nem fogok éhen halni, ha kihagyom, mert épp... nem szimpatikus. Az egy másik szint, amikor azért nem szimpatikus valami, mert nem tejzsírból van, hanem növényi vackokból és a csokoládét bevonóval hamisítják. Pedig néha úgy hoznék 2 szelet süteményt cukrászdából, hogy anélkül meglegyen a vasárnapi uzsonna, hogy nekem két fûszálat keresztbe kéne tenni. De mindig szarságokba futok bele. Lassan teleszórhatom halálfejekkel a XI. kerület térképét.
Ebben a receptben a felkockázott alma rögtön repül a forró vajra, majd 1-2 perc után ráöntöm a tésztát. És nem kell neki sok idõ, hogy elkészüljön, úgyhogy még pont "ehetõ" marad.
A múlt héten igazán jó fõzõs újságokat sikerült vennem (Ínyenc + GoodFood), az egyikbõl másnap a másikból már aznap kipróbáltam valamit, és mindkettõ nagyon jó lett. elégedett vagyok a szerkesztõk múlt havi munkájával :-)
Hozzávalók: ...