Almás-csokis-mazsolás sütemény
sponsored links
Avagy mindent a maga idejében... De hát ez már csak így szokott lenni. Igazából már a sütés közepén jártam, amikor belém villant a tudat, hogy én most cukrászoknak viszek süteményt. Talán egy kicsit jobban is megerõltethettem volna magam. Vagy olyat úgysem tudok, mint õk, akkor meg minek ezen izgulni? No mindegy, túl vagyok rajta. De bosszant a dolog. Mert a süti maga nem lett ám rossz. Csak éppen nem félig melegen, vághatatlanul, még folyós csokibevonattal kellett volna kínálnom... Mert már aznap este is egész más arcát mutatta, mikor teljesen kihûlt, megszikkadt egy kicsit, a csoki is megdermedt rajta. Ekkor már olyan volt, amilyennek lennie kellett volna délben is. Szaftos tészta enyhe almás, fahéjas bukéval, roppanós csoki és puha mazsoladarabokkal. No de ki tudna ellenállni az ágymelegnek, amikor egyszer végre sokáig alhat, mert nincs semmi dolga vasárnap délelõtt. Én nem tudtam. Így aztán késében voltam a sütéssel, aminek a fentebb vázolt következményei lettek. Szóval, mindent a maga idejében. Hagyjuk ezt a sütit szépen kihûlni, picit szikkadni és néhány óra múlva türelmünk elnyeri méltó jutalmát!
Mivel nagyobb csapatnak készült a süti, ezért a szokásos 20x30-as tepsi helyett egy koszorú formát használtam, ehhez az egyébként alkalmazott mennyiségek másfélszeresét vettem.
Elõször is
10 dkg puha vajat habosra kevertem
12 dkg cukorral és ...