Akik kísérnek
sponsored links
Akik kísérnek
Harmadszor indítottam újra.És a dalok szárnyán utazom.Utazom idõben,térben.
A hétfõ délelõttöt általában egyedül töltöm itthon.A hétvégi levelekre válaszolok,aztán a segítségeimmel(úgymint porszívó,kendõk,rongyok,felmosó)kisuvickolom a lakást.Eközben jutott eszembe a múlt heti Nõk Lapjával összecsomagolt cd.
Egyszer élõben volt szerencsém a Bergendy-zenekarhoz.Egy nagyszabású soproni bálon a barátnõm férje és az együttese volt az elõzenekar.Azóta még inkább szeretem Bergendy és Demjén zenéit s elhiszem,hogy sajtból van a hold.És ahányszor hallom ezt a dalt,mindig a barátságunk,a hatalmas bulizásaink,beszélgetéseink jutnak eszembe azzal a lánnyal.Ugyan egy városban lakunk,mégis elsodort bennünket az élet egymás mellõl.Néha összetalálkozunk,örülünk egymásnak,jót beszélgetünk de életünk száljai már másfelé futnak.
Rajta kívül még két barátnõm volt,akik közül az egyik Angliában él,és alig tudok róla valamit.A másik pedig nagyon megváltozott.Régen a húgommal és vele nagyon sok idõt töltöttünk együtt,nem volt konfliktus közöttünk,ennek ellenére egyikünkkel sem beszél,alig köszön.Van férje,családja,munkája,de láthatóan nincs helyén a saját életében és már mosolyogni sem nagyon tud.
Egyetlen barátnõm van,akit már 14 éves korom óta ismerek.A középiskolában a köszönésen kívül nem volt más kapcsolatunk négy évig.Majd egy munkahelyen újból találkoztunk,és akkor derült ki mindkettõnk számára,hogy mennyi közös van bennünk.Ennek már két évtizede.És vele az életünk is hasonlóan alakult,ráérõsen mentünk férjhez,kicsi lányaink vannak.És õ az egyetlen akivel bármit meg merek osztani az életembõl.
Sok kapcsolatot ápolok régi kollégákkal,kedves ismerõsökkel.Mindenki nyomot hagyott bennem,ki kisebbet,ki nagyobbat.Nekem fontosak ezek az emlékek,sokszor jutnak eszembe,hiszen életünk hosszab-rövidebb idõszakában együtt sodródtunk.Ezzel együtt hálás vagyok a sorsnak,minden kapcsolatért,ami beleívódott a lelkembe,mert ettõl én is több vagyok,s ezektõl vagyok most ez az ember.És ez a néhány régi dal számtalan emléket,szerelmet,barátságot elevenít fel bennem,majd azon kapom magam,hogy hangosan éneklek,boldogan mosolygok,és szinte észre se vettem,úgy végeztem a takarítással.
Ez a dal akkortájt íródott amikor születtem,s csak remélni merem,hogy én is épp ilyen kortalan vagyok:))
Harmadszor indítottam újra.És a dalok szárnyán utazom.Utazom idõben,térben.
A hétfõ délelõttöt általában egyedül töltöm itthon.A hétvégi levelekre válaszolok,aztán a segítségeimmel(úgymint porszívó,kendõk,rongyok,felmosó)kisuvickolom a lakást.Eközben jutott eszembe a múlt heti Nõk Lapjával összecsomagolt cd.
Egyszer élõben volt szerencsém a Bergendy-zenekarhoz.Egy nagyszabású soproni bálon a barátnõm férje és az együttese volt az elõzenekar.Azóta még inkább szeretem Bergendy és Demjén zenéit s elhiszem,hogy sajtból van a hold.És ahányszor hallom ezt a dalt,mindig a barátságunk,a hatalmas bulizásaink,beszélgetéseink jutnak eszembe azzal a lánnyal.Ugyan egy városban lakunk,mégis elsodort bennünket az élet egymás mellõl.Néha összetalálkozunk,örülünk egymásnak,jót beszélgetünk de életünk száljai már másfelé futnak.
Rajta kívül még két barátnõm volt,akik közül az egyik Angliában él,és alig tudok róla valamit.A másik pedig nagyon megváltozott.Régen a húgommal és vele nagyon sok idõt töltöttünk együtt,nem volt konfliktus közöttünk,ennek ellenére egyikünkkel sem beszél,alig köszön.Van férje,családja,munkája,de láthatóan nincs helyén a saját életében és már mosolyogni sem nagyon tud.
Egyetlen barátnõm van,akit már 14 éves korom óta ismerek.A középiskolában a köszönésen kívül nem volt más kapcsolatunk négy évig.Majd egy munkahelyen újból találkoztunk,és akkor derült ki mindkettõnk számára,hogy mennyi közös van bennünk.Ennek már két évtizede.És vele az életünk is hasonlóan alakult,ráérõsen mentünk férjhez,kicsi lányaink vannak.És õ az egyetlen akivel bármit meg merek osztani az életembõl.
Sok kapcsolatot ápolok régi kollégákkal,kedves ismerõsökkel.Mindenki nyomot hagyott bennem,ki kisebbet,ki nagyobbat.Nekem fontosak ezek az emlékek,sokszor jutnak eszembe,hiszen életünk hosszab-rövidebb idõszakában együtt sodródtunk.Ezzel együtt hálás vagyok a sorsnak,minden kapcsolatért,ami beleívódott a lelkembe,mert ettõl én is több vagyok,s ezektõl vagyok most ez az ember.És ez a néhány régi dal számtalan emléket,szerelmet,barátságot elevenít fel bennem,majd azon kapom magam,hogy hangosan éneklek,boldogan mosolygok,és szinte észre se vettem,úgy végeztem a takarítással.
Ez a dal akkortájt íródott amikor születtem,s csak remélni merem,hogy én is épp ilyen kortalan vagyok:))