Velßnk, ?gasztroizÊkkel? åltalåban egyåltalån nem kÜnnyÝ! Pont a napokban mondta nekem Anett, a legjobb baråtnþm, hogy ha egy mód van rå, tÜbbet nem megy velem Êtterembe. Egy åtlagos vendÊglþben ugyanis mindent kritizålok, idegesítþ módon okoskodom arról, a kirendelt Êtelt hogyan kellett volna jól megcsinålni, sznobkodva magyaråzom, milyen alapanyagokból lett volna szerencsÊs dolgozni, ha adott Êtterem adna magåra akårcsak egy kicsikÊt is (de persze nem ad, tehåt minek jÜttßnk ide?), Ês hosszan fejtegetem azt is, miÊrt ideje múlt Ês korszerÝtlen az Êtlap.
...Ha jobban belegondolok, Anett helyĂŠben ĂŠn se nagyon akarnĂŠk magammal ĂŠtterembe menni?.

Mindezek ellenére elárulok neked egy titkot, jó? Szép csöndben, amikor senki nem néz oda, mi, az ominózus gasztroemberek legalább annyira imádjuk az old school desszerteket, mint mindenki más. Úgy ahogy vannak, változtatás és újítások nélkül. Mert azok tökéletesek voltak évtizedekkel ezelõtt és ugyan olyan tökéletesek most is.  Ez vonatkozik a karácsonyi süteményekre is, természetesen. Nem mondom, hogy nem szoktam új dolgokat kipróbálni minden évben, de az újdonságokat csak a hagyományos sütemények mellé és nem helyett sütöm. Nincs ugyanis karácsony mézeskalács, mandulás hókifli, bejgli és zserbó nélkül.

[...] BĂľvebben!

Folytatás a blogon ... hazisafrany.blog.hu/2017/12/21/a_vila...