Nem olyan régen ért véget egy intenzĂ­v, négy éves vilĂĄg kĂśrĂźli trippem, mely sorĂĄn alsĂł hangon 35 orszĂĄgban és Ăśt kontinensen jĂĄrtam. Most eljĂśtt az idĂľ, hogy megosszam veletek csodĂĄlatos felfedezéseimet a gasztronĂłmia legizgalmasabb szegletében: az utcai kajĂĄk vilĂĄgĂĄban.

Mert utcĂĄn enni nem hogy nem veszélyes, de esszenciĂĄlisan tĂśbbet ér, mint betérni bĂĄrmennyik étterembe és bĂĄrmelyik turist menu-bĂľl azt a kĂśvetkeztetést levonni, hogy igen, itt ezt eszik az emberek. KajĂĄtĂłl Ăśsszesen hĂĄromszor voltam beteg. ElĂľszĂśr SzingapĂşrban egy elĂľkelĂľ étteremben, amit a Four Season Hotelben ajĂĄnlottak, mĂĄsodszor MexikĂłban egy felkapott koreai étteremben, harmadszor pedig az USA-ban egy menĂľ, leveseseket ĂĄrulĂł helyen. Soha nem attĂłl, amit az utcĂĄn vettem.

Az ételek ĂĄltalĂĄban sokkal tĂśbbet jelentenek egy adott orszĂĄgban, mint tĂĄplĂĄlék, amitĂľl mĂťkĂśdik a gépezet és lehet robotolni. KultĂşra, tĂśrténelem, életszemlélet és nem utolsĂł sorban eszméletlen jĂł kajĂĄk. Mert az utca nem hazudik, ott csak azt ...

Folytatás a blogon ... gasztroszex.blog.hu/2012/02/28/acaraj...