A Tomikával töltött utolsó napok történései és ételei

2011-10-27

sponsored links


Kezdek kicsit magamhoz térni a sok sírás után, de még mindig nagyon fáj, hogy elment a kicsikénk. Ha sikerül kicsit megnyugodnom, akkor valamelyik Fiú, vagy Apa hozakodik elõ, hogy emlékeztek, milyen aranyos volt amikor.....? Hát lehet így megnyugodni? Mindenki azt mondja, ne sírjak, hisz nincs semmi baj, csak hazament a szüleihez. Hál Istennek, tényleg minden rendben van vele, de annyira HIÁNYZIK ;( !! Amerre járok a lakásban mindenütt emlékek törnek rám. Azt remélem néhány hónapon belül újra láthatom, ölelhetem, puszilhatom.
Jó volt, hogy Szüleim el tudtak jönni a múlt héten, és játszhattak vele. Szinte megfiatalodtak, és azt is elfelejtették, hogy fáj valami. Teljesen elvarázsolta Õket (is) a kis Dédunoka. Csakúgy, mint vasárnap Férjem Édesanyját, Testvérééket, és a távoli ismerõsöket. Mert vasárnap a kis Dédunokával együtt köszöntöttük fel Mamát 75. születésnapja alkalmából. Isten éltesse sokáig. Sógornõm finom ebédet fõzött (elõzõ nap disznót vágtak, úgyhogy húsban és munkában nem volt hiány).  Az ünnepi ebéd elsõ fogása csontleves volt csigatésztával, utána rántott sertésborda, elõzõ nap töltött sült hurka-kolbász következett, sült krumplival és ...

Folytats a blogon ... hzias2.blogspot.com/2011/10/tomikaval...

sponsored links

Keres?s