A SHIRAZ KIHAGYHATATLAN - PERZSA VACSORA JÖN / MÁRC 23.
sponsored links
Dear Ínyenc Társ!
Jó szokásunkhoz híven idén sem marad ki a repertoárból a perzsa/iráni konyha, ezért étekutunk a baráti Shiraz étterembe idén is elvezet. A hely köszöni szépen, jól van, sõt: idén nagy felújításon is átesett, és mi ott lehetünk az elsõ vendégek közt.
Mit érdemes tudni az iráni konyháról?
Az ókorban Irán gazdag mezõgazdasági adottságokkal bírt, emellett pedig élénk kereskedelmet folytatott a görögökkel és a rómaiakkal. Ez azt eredményezte, hogy rengeteg fûszer, dió, cukor és egyéb földi hívság utazott át ezeken a területeken. A perzsa királyi udvar lakomái meglehetõsen híresek voltak, olyannyira, hogy a görögök is átvettek tõlük bizonyos étkezési szokásokat, például a kereveten fekve étkezést. Sztrabón, az ókor legnagyobb földrajztudósa Geographika címû mûvében a következõket írta: "A perzsák pazarul étkeznek, egész állatokat, sokat és sokfélét tálalnak fel. A terítõk, a poharak és egyebek kiállítása pompás, úgyhogy minden aranytól és ezüsttõl ragyog. Borozás közben tanácskoznak a legfontosabb dolgokról, és szigorúbb határozatokat hoznak, mint józan állapotban".
A mai iráni konyháról
A mai iráni konyha leginkább talán a közel-keleti országok konyhájához hasonlít a legjobban, de merít ötleteket több kaukázusi, balkáni és Észak-Indiai étekkútból is. Mindenféle túlzás nélkül konstatálhatjuk, hogy a mai iráni konyha meglehetõsen szerény: egy étkezés kevés fogásból áll, az ételeken belül pedig nincs olyan túlburjánzó fûszerhasználat, mint például egy orgiát idézõ grúz, vagy Észak-indiai fogásoknál. Sõt, nagyon is kevés van: a hús - húsízû, a paradicsom ? paradicsomízû, a nemzeti eledelnek tartott rizs (polo) egyszerûbbnek mondható, a hagyma pedig egyenesen nyers valójában fogyasztandó. Utóbbi azért van, mert azt mondják az irániak, hogy ez nagymértékben segít az emésztésben. Furcsa, de meg lehet szokni ? sõt, aztán egyszer csak nagyon könnyû rákapni az effajta étkezésre.
Az irániak ritkábban esznek levest
, mint az európaiak. A leveseik sûrûek, a húson kívül zöldségekbõl, joghurtból és különféle füvekbõl állnak. A legelterjedtebbek az as és a masztohjar.A húsok közül a birka örvend népszerûségnek, de fogyasztanak marhahúst és a baromfit is. Húsból készült nemzeti specialitásaik fõleg a nyárson, parázson sült különféle kebabok, amelyeket fûszerekkel, vajjal és rizzsel tálalnak. Gyakran szerepelnek az étlapon a folyami és tengeri halak is - kedvelt csemegéjük a pisztráng. Az irániak asztalán több formában is ott vannak a tejtermékek, ismeretes, hogy a sajtot már sokkal elõbb ismerték és fogyasztották, mint a franciák.Jellemzõek a saláták és gyümölcsök, amelyeknek nem csak a konyhán veszik hasznát, hanem önmagában, nyersen is fogyaszthatják azokat. Az irániak asztalán gyakran láthatunk friss bazsalikomot, kaprot, koriander zöldjét és metélõhagymát. Iránban sok gyümölcs terem. Fölöttébb kedvelik a dinnyét és a szõlõt, amelyeket gyakran juhsajttal és kenyérrel fogyasztjanak. Gránátalma, mandula, datolya és füge sok helyen vadon is nõ.
A lapos, lepényszerû kenyérféléket Iránban fõleg búzalisztbõl készítik, a legismertebbek talán a szangak és a lavas. Ezek ízletesek, és még vaj nélkül is fogyaszthatók. A lepénykenyeret vagy forró kavicsokon, vagy különleges, földbe ásott kemencében (tandirban) sütik, amivel már ugyebár találkozhattunk üzbég és Észak-indiai vacsoráinkon is. A tésztát a kemence izzó falaira vetik, s ha az megsült, magától majd magától leválik.
Érdemes említést tennünk a dugh nevû hûsítõ, szomjoltó italról, ami nem más, mint ásványvízzel felhígított joghurt, sóval, mentafûvel ízesítve. Elképzelhetõ, hogy vacsoránkon mi is kaphatunk ilyet. Az irániak "nemzeti" itala azonban mégis csak a tea, bár a teaházaikat is "kávéház"-nak nevezik. A teát kínai és üzbég kereskedõk szállították a Távol-Keletrõl az országba. Az irániak szá
mára a tea a létfenntartásnak is eszköze: nyáron, a negyven fok feletti hõségben hûsít, télen, a nagy hidegben melegít. A teához ismert keleti édességeket szolgálnak fel.
(Az írás bizonyos részeihez a Terebess Ázsia E-tárból merítettünk ihletet).
Elõételek:
- Salad olivie, azaz franciasaláta perzsa módra
- kuku, a zöldfûszeres lepény
Fõételek:
- khoreshe sabzi, az iráni FÕTTzelék
- koreshe geyme, sárgaborsóval készült marha egytálétel
- zöldséges rizs
- kebab shirazi, azaz csirke egy nyárson
Desszert:
- házi készítésû, sáfrányos fagyi
(A menüben lehetnek változások - ez az aznapi piaci kínálattól függ).
Mikor: 2017. március 23., csütörtök, 19:30.
Hol: Shiraz, Budapest IX, Ráday u.
21.
Részvételi díj
6500 Ft/fõ
Az ár a menüsort tartalmazza, az italokat azonban mindenki maga
fizeti. Ha részt szeretnél venni az eseményen (és hányan),
kérlek, jelezd azt felénk e-mailen elnokseg@lucullusbt.hulegkésõbb 1 nappal
az esemény elõtt. Kérlek, a pénzt is ugyaneddig juttasd el a
10700378-18412200-51100005 CIB-számlára.
A vacsorá(ko)n a részvétel nagyon LIMITÁLT, ezért kérjük,
igyekezzetek a foglalásokkal! Felhívnánk T. figyelmedet, hogy a határidõn
túl nem tudunk jelentkezéseket elfogadni, a határidõn túli lemondások esetén
pedig nem áll módunkban pénzt visszaadni. Megértésedet köszönjük.
Tiszteletteljesen arra kérünk mindenkit, hogy legyen NAGYON pontos és precíz
a visszajelzést illetõen!
Üdvözlettel,
Az Elnökség
Lucullus BT
+3620 240-8530
Web: www.lucullus.hu
Blog: http://lucullus.blog.hu
Lucullus a Facebookon: www.facebook.com/lucullusbt