Az utĂłbbi idĂľben igencsak parkolĂł pĂĄlyĂĄn volt a blogom, tĂśbb okbĂłl is. ElĂľszĂśr is Luca a pocaklakĂł nem engedett, hogy jĂłba legyek az illatokkal és igencsak kerĂźltem a konyhĂĄt. AztĂĄn a doktor bĂĄcsi mondta azt, hogy nehogy felvegyem a fakanalat, hanem pihenjek. Amit apukĂĄm summĂĄsan Ă­gy fogalmazott meg, amikor beĂĄllĂ­tott hozzĂĄnk. Ide a tepsiket! Elviszem mindent, nehogy elcsĂĄbulj, most pihenned kell. AztĂĄn még kacifĂĄntosabb kanyart vett az élet és a kĂłrhĂĄzban tĂśltĂśttem egy pĂĄr hetet, mert tĂźdĂľm embĂłliĂĄt kaptam. HĂĄla az égnek nagyon gondos és értĂľ kezek kĂśzé kerĂźltem, akik mindent megtettek azért, hogy Luca is és én is egészségesen hagyhassuk el a kĂłrhĂĄzat. Most mĂĄr itthon vagyunk és négyesben élvezzĂźk az életet. A konyhĂĄval még ismerkedem, mert most a két gyerkĂľc a fĂľ project, hogy megtalĂĄljuk a ritmusunkat és egymĂĄshoz szokjunk. Úgy érzem jĂł Ăşton haladunk. Rengeteg ...

Folytatás a blogon ... mazsakonyhaja.blog.hu/2012/04/04/a_na...