A mi kedvenc karácsonyi filmjeink
sponsored links
A múltkori, a facebookos szavazatok alapján összeállított lista után mutatok néhány filmet azok közül, amelyeket mi szeretünk nézni karácsonykor (vagy néztük az elmúlt évek valamelyikében).
Elõtte azonban szeretnék valamit mondani a szavazatok fényében gyõztes Love Actually (Igazából szerelem) c. filmmel kapcsolatban.
Szóval, egy családi mozizásnál nálunk különösen hangsúlyos, hogy olyan filmet nézzünk, amely során nekünk, szülõknek nem kell kényelmetlenül feszengenünk a szexuális utalások, tartalmak, és egyéb, nem gyerekek szemeinek, füleinek való képek és szövegek miatt. Nem azért, mert prûdek volnánk, hanem azért, mert sok minden egyszerûen nem való a gyerekeknek. Sõt, sok minden a felnõtteknek sem való, mert nem csak, hogy értéket nem közvetít, de kifejezetten káros, romboló.
Az Igazából szerelem a teljes sztárparádé dacára sem mondható építõnek, pláne olyannak, amelyet érdemes lenne gyerekekkel együtt nézni. Különbözõ kapcsolati problémákkal találjuk magunkat szemben, amelyeknek zömére nincs is megoldás. Végignézzük, hogy veti ki a hálóját a bizonytalan férjre a kétes erkölcsû titkárnõ, aztán láthatjuk a fordítottját, hogyan vall szerelmet barátja feleségének a kétségbeesett ifjú. Vagy ott van az a pár, akik a pornófilm-forgatás dublõreiként ismerkednek meg; a lány, akinek az pszichiátrián élõ testvére gyakorlatilag leuralja a teljes életét, olyannyira, hogy a szerelmét is feláldozza érte. Billy Mack pedig minden viccessége ellenére mégis csak egy mocskosszájú alkoholista rocksztár... Tulajdonképpen még az író és a takarítónõ, illetve a miniszterelnök és a titkárnõ kapcsolata a legtisztább , na meg a fõszereplõ kisfiúé élete elsõ szerelmével.
Nem, mi ezt a filmet nem nézzük karácsonykor, együtt.
Kifejezetten károsnak tartom, hogy sematizálja a pornót az ártatlan dublõr-párossal, azt a mûfajt, amelynek családok százereinek, talán millióinak a szétesésében többé-kevésbé szerepe van.
Szintén károsnak ítélem, hogy szinte ráveszik a nézõt, hogy drukkoljon a reménytelenül ...
Elõtte azonban szeretnék valamit mondani a szavazatok fényében gyõztes Love Actually (Igazából szerelem) c. filmmel kapcsolatban.
Szóval, egy családi mozizásnál nálunk különösen hangsúlyos, hogy olyan filmet nézzünk, amely során nekünk, szülõknek nem kell kényelmetlenül feszengenünk a szexuális utalások, tartalmak, és egyéb, nem gyerekek szemeinek, füleinek való képek és szövegek miatt. Nem azért, mert prûdek volnánk, hanem azért, mert sok minden egyszerûen nem való a gyerekeknek. Sõt, sok minden a felnõtteknek sem való, mert nem csak, hogy értéket nem közvetít, de kifejezetten káros, romboló.
Az Igazából szerelem a teljes sztárparádé dacára sem mondható építõnek, pláne olyannak, amelyet érdemes lenne gyerekekkel együtt nézni. Különbözõ kapcsolati problémákkal találjuk magunkat szemben, amelyeknek zömére nincs is megoldás. Végignézzük, hogy veti ki a hálóját a bizonytalan férjre a kétes erkölcsû titkárnõ, aztán láthatjuk a fordítottját, hogyan vall szerelmet barátja feleségének a kétségbeesett ifjú. Vagy ott van az a pár, akik a pornófilm-forgatás dublõreiként ismerkednek meg; a lány, akinek az pszichiátrián élõ testvére gyakorlatilag leuralja a teljes életét, olyannyira, hogy a szerelmét is feláldozza érte. Billy Mack pedig minden viccessége ellenére mégis csak egy mocskosszájú alkoholista rocksztár... Tulajdonképpen még az író és a takarítónõ, illetve a miniszterelnök és a titkárnõ kapcsolata a legtisztább , na meg a fõszereplõ kisfiúé élete elsõ szerelmével.
Nem, mi ezt a filmet nem nézzük karácsonykor, együtt.
Kifejezetten károsnak tartom, hogy sematizálja a pornót az ártatlan dublõr-párossal, azt a mûfajt, amelynek családok százereinek, talán millióinak a szétesésében többé-kevésbé szerepe van.
Szintén károsnak ítélem, hogy szinte ráveszik a nézõt, hogy drukkoljon a reménytelenül ...