A kĂśrĂśzĂśtt nélkĂźlĂśzhetetlen alapanyagĂĄt, a liptĂłi tĂşrĂłt - ami tulajdonképpen nem is tĂşrĂł - eredetileg  LiptĂł vĂĄrmegyében (késĂľbb egész Felvidéken), a hegyi legelĂľkĂśn legelĂľ juhok tejébĂľl készĂ­tették (ma Bryndza néven kaphatĂł). A juhtĂşrĂł (kĂźlĂśnbĂśzĂľ elnevezéssel) az egész KĂĄrpĂĄtokban népszerĂť volt, hiszen  nagy melegben sem romlott meg a pĂĄsztorok tarisznyĂĄjĂĄban.

A juhtĂşrĂł készĂ­tésének hagyomĂĄnyos menetét megtudhatjuk a VasĂĄrnapi ÚjsĂĄg 1913. évi egyik szĂĄmĂĄbĂłl:

"Hajnali harmat csillog a CsebrĂĄd minden fĂťszĂĄlĂĄn. KorĂĄn reggel van még, a hegy mĂśgĂśtt most bontakozik ki a pĂĄrĂĄs levegĂľbĂľl a felvidéki nap halavĂĄny koronĂĄja, a nagy csendet csak a vezérjuh kolompjĂĄnak csilingelése zavarja meg. LomhĂĄn, minden tĂ­z perczben egyet-egyet lépve, vonul Ăşj legelĂľre a nyĂĄj. Az eltévedt juhokat hangos csaholĂĄssal kergeti a juhĂĄszkutya a tĂśbbi felé, a mikor a juhnyĂĄjak korlĂĄtlan ura, az idĂľsebb juhpĂĄsztor a kosĂĄrba tereli a nyĂĄjat, kezdĂľdik a fejés, a hĂĄrom részbĂľl ĂśsszetĂĄkolt alkotmĂĄnyban.

Mindennap hĂĄromszor fejik meg a juhokat. Reggel hĂĄrom Ăłrakor, délben és este hat Ăłrakor. A fejést maga a juhĂĄsz, akit erre felé bacsĂĄnak hĂ­vnak, végzi a pĂĄsztorokkal. A nyĂĄjakat a kosĂĄr elsĂľ részébe terelik, azutĂĄn egyenkint kerĂźlnek a pĂĄsztorok elé, a kik a friss, gĂľzĂślgĂľ juhtejet aprĂł edényekbe fejik, dĂ­szes faragott edények ezek, apĂĄrĂłl fiĂşkra szĂĄlnak, ma ...

sponsored links