Navigci
Fõoldal
Kategóriák
2014 Összes
2013 Összes
2012 Összes
2011 Összes
2010 Összes
Linkcsere Új blog ajánlásaLinkcsere
RSS
A kuglóf története
sponsored links
Évek óta nyírfacukorral sütök. Már azelõtt elkezdtem használni, hogy kiderült volna, IR-es vagyok. Azóta pedig csak ez van a konyhámban és persze egy kis méz. Ízlések és pofonok, ezért nem fogok senkit sem erre vagy arra az édesítõre rábeszélni. :) Nekem ez vált be, pedig kísérleteztem sok mindennel. Az egyetlen dolog, amiben egyébként a mai napig képtelen vagyok elviselni a nyírfacukrot, az a kávé. Na, abba az én ízlésem szerint nem túl nyerõ. :)
Amikor idén januárban megkerestek a Nyírfacukortól, hogy lenne-e kedvem a húsvéti promóciójuk csomagolásához beküldeni receptet, (természetesen nem csak engem kértek fel), nagyon meglepõdtem és rettenetesen örültem, hogy a blogom alapján ilyen bizalmat szavaztak nekem. Számomra még mindig hihetetlen, ha valaki elkészíti és szereti is a receptjeimet. :) A Nyírfacukor korábbi receptversenyeibe pár alkalommal beneveztem, innét ismerték a blogomat, bár sosem hittem volna, hogy ilyen megkeresést kapok.
Nem sokat gondolkodtam, fejest ugrottam a böngészésbe és ötletelésbe: egyáltalán milyen húsvéti sütemény van?! A kalácsot követõen ugyanis megállt a tudományom - nálunk otthon nem volt hagyományos húsvéti sütemény, csak húsvéti sonka. :) Próbáltam körbenézni a neten, barátokat kérdezgetni, végül az egyetlen dolog, amire jutottam, hogy kuglófot kellene készíteni. Persze készítettem mást is, erre az alkalomra készítettem például a túrós-mákos lepényt, ami a személyes kedvencem, a sárgarépás-diós muffint, a vaníliakrémes kosárkákat is. És a mogyorós kuglófot.
Pedig majdnem el sem készült. Miután eldöntöttem ugyanis, hogy kuglóf legyen, rendeltem az interneten egy nagyon szép kuglófsütõ formát. Néhány nappal a leadási határidõ elõtt meg is jött (némi idegbajt már ez a késedelem is kiváltott belõlem), szép is volt, csak épp pocsék minõségû, nem lehetett vele sütni. Így a kuglóf sztornózva lett. Hát nekiálltam a többi sütinek.
Õszinte leszek: soha életemben nem rontottam még el ennyi mindent. Azok az alapok, amiket már ezerszer csináltam (omlós tészta, piskóta), most valahogy sehogy sem akartak mûködni. Rettenetes volt. Persze mindez az utolsó hétvégén, amikor már le kellett volna adni a recepteket. Kész hisztéria voltam, az Urammal közöltem is, hogy márpedig én a blogot is abbahagyom, hisz nem is tudok fõzni, kit akarok én átverni...?! :) Aztán miután kitomboltam magam, nekiveselkedtem újra mindennek, egész nap csak sütöttem vasárnap, de meglett az eredménye. Hétfõ reggel munka elõtt el is készítettem a fotókat, majd küldtem mindent a Nyírfacukornak :) Kivéve a kuglófot, mert a sütõforma nélkül azt elég macerás lenne elkészíteni. :)
De e tekintetben sem hagytam magam. Már csak azért sem. Ha másért nem, magamért el kellett készítenem, hogy a lelkemet megbékítsem, hisz nem szokásom feladni. Így hétfõn munka után berohantam egy üzletbe és vettem egy új kuglófsütõ formát. És megsütöttem. Csakazértis. :) És, mint utóbb kiderült, jól tettem, az én kuglóf receptem lett ugyanis kiválasztva a csomagolásra. :) Tudom, ettõl még nem leszek szakácsmûvész, sem nagymenõ gasztroblogger, de én hihetetlenül örültem így is és megtisztelõnek tartom a lehetõséget. Köszönöm!
A fotózás miatt még egyszer elkészítettem rögtön utána, így bizton állíthatom, mûködik a recept. És amiért én különösen kedvelem, hogy jónéhány nap múlva is még ugyanolyan puha, mint az elején. Az meg már csak nekem extra öröm, hogy van egy ilyen álomszép kuglófsütõm is most már. :)
Könnyû mogyorós kuglóf
- 120 g fehér tönkölyliszt
- 80 g teljes kiõrlésû búzaliszt
- 100 g õrölt törökmogyoró (tipp: elõször diódarálóval daráljuk le, majd kávédarálóval õrõljük finomra)
- 200 g nyírfacukor
- 4 tojás
- 100 g vaj
- 140 g natúr joghurt
- 1,5 tk sütõpor
- csipet só
A liszteket elkeverjük a mogyoróval, a sütõporral és a sóval. A szobahõmérsékletû vajat kihabosítjuk a cukorral (ha nem szobahõmérsékletû, picit melegíthetünk rajta a mikróban, de még ne legyen folyékony, csak lágy), majd egyesével hozzáadjuk a tojásokat és azzal is habosra keverjük. Végül hozzákeverjük a joghurtot is. Továbbra is kézi mixert használva belekeverjük a lisztes keveréket. Kivajazott, lisztezett kuglófsütõ formába öntjük a tésztát. 175 fokra elõmelegített sütõben sütjük kb. 50 percen át. Rácson hagyjuk kihûlni. Tálaláskor porcukorral meghintjük.
CH tartalom: 16,8 g CH/szelet
Kalóriatartalom: 183 kcal/szelet
(16 szelet esetén)
Amikor idén januárban megkerestek a Nyírfacukortól, hogy lenne-e kedvem a húsvéti promóciójuk csomagolásához beküldeni receptet, (természetesen nem csak engem kértek fel), nagyon meglepõdtem és rettenetesen örültem, hogy a blogom alapján ilyen bizalmat szavaztak nekem. Számomra még mindig hihetetlen, ha valaki elkészíti és szereti is a receptjeimet. :) A Nyírfacukor korábbi receptversenyeibe pár alkalommal beneveztem, innét ismerték a blogomat, bár sosem hittem volna, hogy ilyen megkeresést kapok.
Nem sokat gondolkodtam, fejest ugrottam a böngészésbe és ötletelésbe: egyáltalán milyen húsvéti sütemény van?! A kalácsot követõen ugyanis megállt a tudományom - nálunk otthon nem volt hagyományos húsvéti sütemény, csak húsvéti sonka. :) Próbáltam körbenézni a neten, barátokat kérdezgetni, végül az egyetlen dolog, amire jutottam, hogy kuglófot kellene készíteni. Persze készítettem mást is, erre az alkalomra készítettem például a túrós-mákos lepényt, ami a személyes kedvencem, a sárgarépás-diós muffint, a vaníliakrémes kosárkákat is. És a mogyorós kuglófot.
Pedig majdnem el sem készült. Miután eldöntöttem ugyanis, hogy kuglóf legyen, rendeltem az interneten egy nagyon szép kuglófsütõ formát. Néhány nappal a leadási határidõ elõtt meg is jött (némi idegbajt már ez a késedelem is kiváltott belõlem), szép is volt, csak épp pocsék minõségû, nem lehetett vele sütni. Így a kuglóf sztornózva lett. Hát nekiálltam a többi sütinek.
Õszinte leszek: soha életemben nem rontottam még el ennyi mindent. Azok az alapok, amiket már ezerszer csináltam (omlós tészta, piskóta), most valahogy sehogy sem akartak mûködni. Rettenetes volt. Persze mindez az utolsó hétvégén, amikor már le kellett volna adni a recepteket. Kész hisztéria voltam, az Urammal közöltem is, hogy márpedig én a blogot is abbahagyom, hisz nem is tudok fõzni, kit akarok én átverni...?! :) Aztán miután kitomboltam magam, nekiveselkedtem újra mindennek, egész nap csak sütöttem vasárnap, de meglett az eredménye. Hétfõ reggel munka elõtt el is készítettem a fotókat, majd küldtem mindent a Nyírfacukornak :) Kivéve a kuglófot, mert a sütõforma nélkül azt elég macerás lenne elkészíteni. :)
De e tekintetben sem hagytam magam. Már csak azért sem. Ha másért nem, magamért el kellett készítenem, hogy a lelkemet megbékítsem, hisz nem szokásom feladni. Így hétfõn munka után berohantam egy üzletbe és vettem egy új kuglófsütõ formát. És megsütöttem. Csakazértis. :) És, mint utóbb kiderült, jól tettem, az én kuglóf receptem lett ugyanis kiválasztva a csomagolásra. :) Tudom, ettõl még nem leszek szakácsmûvész, sem nagymenõ gasztroblogger, de én hihetetlenül örültem így is és megtisztelõnek tartom a lehetõséget. Köszönöm!
A fotózás miatt még egyszer elkészítettem rögtön utána, így bizton állíthatom, mûködik a recept. És amiért én különösen kedvelem, hogy jónéhány nap múlva is még ugyanolyan puha, mint az elején. Az meg már csak nekem extra öröm, hogy van egy ilyen álomszép kuglófsütõm is most már. :)
Könnyû mogyorós kuglóf
- 120 g fehér tönkölyliszt
- 80 g teljes kiõrlésû búzaliszt
- 100 g õrölt törökmogyoró (tipp: elõször diódarálóval daráljuk le, majd kávédarálóval õrõljük finomra)
- 200 g nyírfacukor
- 4 tojás
- 100 g vaj
- 140 g natúr joghurt
- 1,5 tk sütõpor
- csipet só
A liszteket elkeverjük a mogyoróval, a sütõporral és a sóval. A szobahõmérsékletû vajat kihabosítjuk a cukorral (ha nem szobahõmérsékletû, picit melegíthetünk rajta a mikróban, de még ne legyen folyékony, csak lágy), majd egyesével hozzáadjuk a tojásokat és azzal is habosra keverjük. Végül hozzákeverjük a joghurtot is. Továbbra is kézi mixert használva belekeverjük a lisztes keveréket. Kivajazott, lisztezett kuglófsütõ formába öntjük a tésztát. 175 fokra elõmelegített sütõben sütjük kb. 50 percen át. Rácson hagyjuk kihûlni. Tálaláskor porcukorral meghintjük.
CH tartalom: 16,8 g CH/szelet
Kalóriatartalom: 183 kcal/szelet
(16 szelet esetén)