A kenesei csirkemell
sponsored links
Hehe. Addig kutattam míg csak meg leltem az eredeti változatát is. Nem gondoltam hogy megtalálom, nem most volt ugyanis.
Ha jól emlékszem dögmeleg hétvége elé néztünk - de jó lenne most mi? - és nem volt nagy kedv a panelban aszalódni. Így leugrottunk a "balcsira", egész Akarattyáig.
Ott van egy fasza kis strand amire már jó pár éve járunk, közel van, túl sokan se szoktak lenni, szóval kellemes. Ja és jó a hekk persze.
Egész napos döglés után úgy döntöttünk, maradunk, szállást is sikerült szerezni a szomszédban, így keveredtünk el végül Kenesére. Éhesen, mert késõ délután volt már talán.
Elõször fel akartam menni az Ezeréves csárdába a hegytetõre - elég pazar a kilátás és akkortájt a kaja is egész jó volt, azóta nemtudom mert nemvoltam sajnos -, de ha jól rémlik pont akkor cuccoltak ki valami esküvõre...
Így kötöttünk ki végül a strand melletti csárdában, ami szintén elég jópofa, bár a kilátás az a szomszéd házig tart csak.
De nem is ez a lényeg, hanem a kaja ugye. Én szarvast kértem, Évi meg ezt a csodát, amivel azóta se találkoztam sehol másutt. Na, akkor vettem a fejembe hogy otthon kipróbálom, csak eltartott egy darabig. Kicsit néztünk hogy csirkemell, meg palacsinta, de gomba is volt hozzá tejszínes cuccban így végül Évi kirendelte. Nem bánta meg, meg talán most se, hogy eszembe jutott.
Miközben elkezdtem nekikészülni, gondolkodtam rajta hogy mit merre, leesett hogy tulajdonképpen nincs is ebbe semmi különleges. Ha megnézzük a hortobágyi palacsintát, az is csak palacsinta, meg csirke valami szafttal. Szóval ...