A kelés mûvészete
sponsored links
Kalácstészta, briós
Elhatároztam, hogy hosszan és részletesen fogok magyarázni alapvetõ dolgokról. Így legalább én is átgondolom, megtanulom a "mit miérteket". Az sem mellékes, hogy most még tudok amatõrül. Azt vettem észre, hogy a szakmabelieknek rengeteg dolog annyira természetes, hogy már nem tudják jól elmagyarázni. Szóval még most, míg rendelkezem egy normál hobbicukrász látásmódjával, de már felfedeztem néhány érdemleges tényt, most rendezem a fejemben felhalmozódott összevissza információhalmazt. Hátha hasznát veszi rajtam kívül más is. Elsõ alkalommal a kelt tésztáról lesz szó némi biológiával és kémiával vegyítve. Vigyázat, tananyagszag!
Bevallom, a péksüteményekhez elég ambivalens a hozzáállásom. Konkrétan a saját étrendemben a luxuskategóriába soroltam be, azaz "ritkán, keveset" címkével vannak ellátva.De azért... A reggeli idõszakra rendszeresen kerül kalács, briós,és a csúcs, a nagyon vajas, formában sült francia briós. Ezeken a napokon aztán estefelé kompenzálok némi mozgással, meg zöldséggel-gyümölccsel.
A házi péksütemény külön kategória. A készítése cseppet sem gyors, meg kell neki adni azt, ami jár neki, ha igazán jót akarunk. Tehát idõ kell hozzá, és türelem. Aztán a dagasztás. Van, aki szerint unalmas és fárasztó, na, nekik ajánlom, hogy próbálják ki a kézi dagasztást, amikor éppen robbanni készülnek. Rendkívül megnyugtató dolog. Közben jól lehet beszélgetni is, vagy pl. filmet nézni, tévét nézni, neadjisten olvasni. Én, ha úgy hozza kedvem...