Navigci
Fõoldal
Kategóriák
2014 Összes
2013 Összes
2012 Összes
2011 Összes
2010 Összes
Linkcsere Új blog ajánlásaLinkcsere
RSS
A halott orvos nem hazudik
sponsored links
Ha az ember eléri a 4-dik X-et, egyre jobban foglalkoztatja az egészsége és a fiatalsága megõrzése. Egy érdekes, elgondolkoztató írást kaptam az elmúlt napokban email-ben, ami erre kínál megoldást. Engem meggyõzött. Nem egy rövidke írás, de érdemes elolvasni. Bemásolom ide, úgy ahogy van:
A halott orvos nem hazudik.
Dr. Joel D. Wallach elõadásaDr. Wallach egy igen népszerû orvos Amerikában, akit 1991-ben
Nobel-díjra jelöltek.
(Egy moszkvai elõadás szövege lett felvéve, a fordító megõrizte az
elõadó sajátos szóhasználatát.)
Nagy örömömre szolgál, hogy találkozhattam Önökkel. Én egy farmon nõttem fel,
St. Louis nyugati részén. Az 50-es években elkezdtünk
marhákat tenyészteni. Ha ismerik a marhatenyésztést, bizonyára tudják,
hogy a profithoz vezetõ egyetlen út: önállóan megtermelni a kukoricát,
a szójababot és a szénát. A malomban megõrölték ezeket, és rengeteg
vitamint és ásványt adtak hozzájuk, így készült a marhatáp. Hat hónap
múlva a marhákat piacra lehetett vinni. Gondosan szelektáltuk õket, a
legjobb egyedeket magunknak hagytuk.
Az az érdekes, hogy miután ennyire gondosan, saját kezûleg készítettük
a marhatápot, képzeljék el, sosem szedtük semmilyen ásványt és
vitamint. Pedig fiatalok voltunk, és legalább 100 évig akartunk élni
fájdalom és betegség nélkül.
Ez nagyon izgatott engem, és egyszer megkérdeztem az apámtól: Mondd
apa, nekünk miért nem ugyanúgy csinálod az ennivalót, mint a
teheneknek? Apám nagyon bölcs gondolatot ajándékozott nekem, õ azt
mondta: Hallgass fiam, értékeld azt, hogy mindennap friss
élelmiszerhez jutsz a farmról! Remélem érted. Természetesen többet ...
Nobel-díjra jelöltek.
(Egy moszkvai elõadás szövege lett felvéve, a fordító megõrizte az
elõadó sajátos szóhasználatát.)
Nagy örömömre szolgál, hogy találkozhattam Önökkel. Én egy farmon nõttem fel,
St. Louis nyugati részén. Az 50-es években elkezdtünk
marhákat tenyészteni. Ha ismerik a marhatenyésztést, bizonyára tudják,
hogy a profithoz vezetõ egyetlen út: önállóan megtermelni a kukoricát,
a szójababot és a szénát. A malomban megõrölték ezeket, és rengeteg
vitamint és ásványt adtak hozzájuk, így készült a marhatáp. Hat hónap
múlva a marhákat piacra lehetett vinni. Gondosan szelektáltuk õket, a
legjobb egyedeket magunknak hagytuk.
Az az érdekes, hogy miután ennyire gondosan, saját kezûleg készítettük
a marhatápot, képzeljék el, sosem szedtük semmilyen ásványt és
vitamint. Pedig fiatalok voltunk, és legalább 100 évig akartunk élni
fájdalom és betegség nélkül.
Ez nagyon izgatott engem, és egyszer megkérdeztem az apámtól: Mondd
apa, nekünk miért nem ugyanúgy csinálod az ennivalót, mint a
teheneknek? Apám nagyon bölcs gondolatot ajándékozott nekem, õ azt
mondta: Hallgass fiam, értékeld azt, hogy mindennap friss
élelmiszerhez jutsz a farmról! Remélem érted. Természetesen többet ...