A hagyományos népviselet vadhajtása, avagy a mûmagyar ruha
sponsored links
A nemzeti öntudat képviselõjeként a 19. századra kialakult a nemzeti díszöltözék végleges formája, a díszmagyar, az arisztokrácia, a birtokos nemesség és a középosztálybeliek kedvelt viselete. Trianon után különösen elõszeretettel fejezték ki vele a hazafiságot, ezzel is igyekeztek visszaadni a sértett nemzeti önérzetet.
A mindenki számára elérhetõ leegyszerûsített, olcsó változata volt a magyar ruha, ami elsõsorban a már kivetkõzött (a népviseletet elhagyó) területeken terjedt el, köszönhetõen a népszínmûveknek és a közoktatásnak.
1945 után háttérbe szorult, majd a 90-es években ismét felütötte a fejét, különösen a szüreti felvonulásokon, falunapokon. (Régen a nõk és a gyerekek általában nem vettek részt a szüreti felvonuláson, de ahol igen, ott viszont népviseletet hordtak. Kislányokra soha nem adtak piros színû ruhát, hiszen az "felnõttszín".) Sajnálatos módon mára oly annyira elterjedtté vált, hogy néhány éve bekerült a balassagyarmati Palóc Múzeum viseletgyûjteményébe is. Sõt, még a mátraverebélyi öltöztetõs Máriácskán is ...
Kislányok mûmagyarban a 30-as években
1945 után háttérbe szorult, majd a 90-es években ismét felütötte a fejét, különösen a szüreti felvonulásokon, falunapokon. (Régen a nõk és a gyerekek általában nem vettek részt a szüreti felvonuláson, de ahol igen, ott viszont népviseletet hordtak. Kislányokra soha nem adtak piros színû ruhát, hiszen az "felnõttszín".) Sajnálatos módon mára oly annyira elterjedtté vált, hogy néhány éve bekerült a balassagyarmati Palóc Múzeum viseletgyûjteményébe is. Sõt, még a mátraverebélyi öltöztetõs Máriácskán is ...