A fõzés tudománya IV. - Reneszánsz/ Újkor
sponsored links
A reneszánsz kor megújította a klasszikus mûvészeteket, ennek következtében megújult a gasztronómia is. Mint minden megújhodás, a fõzés tudománya is elõször Itáliában született újjá.
Visszaköszöntek a nagy római lakomák, az elmúlt évszázadok beszûkülése után az emberek ismét felfedezik a különféle salátákat, zöldségeket, gyümölcsöket. Elterjed a villa használata. A nagy földrajzi felfedezések nyomán megjelenõ új termények és fûszerek óriási hatással lettek az európai konyhára.
A reneszánsz életforma hazánkban is meghonosodott.
Mátyás királynak magyar -és Beatrix királyné révén- olasz szakácsai voltak. Erõsen érvényesült az olasz konyha: elterjedt a vöröshagyma, fokhagyma, tészták, gesztenye és a korábban nem ismert pulyka húsa. Kedvelt fûszerek voltak a sáfrány, fahéj, bors, gyömbér, ánizs, kapor. A húsételeket erõsen fûszeres mártásokban tálalták. Elõtte nyárson és roston sütötték õket úgy, hogy ún. pártüzet alkalmaztak (alul is és felül is parazsat helyeztek el).
A XVI-XVII.századból fennmaradt szakácskönyvek tanúsága szerint a nyersanyagok széles skáláját használták, és azokat sokféleképpen készítették el. Akkoriban terjedt el a borral való fõzés, a tej és tejföl használata gyakori volt, akárcsak napjainkban. Jellemzõ volt az erõs fûszerezés, az ...