A fogyózás jegyében
sponsored links
Most déli 1 órakor majdnem 20 fok van, ezerrel süt a nap, minden ablak tárva, itt a tavasz végre :-)
Fogynom kell, ezt tûztem ki magam elé, mert muszáj, mert õsszel csípõprotézis mûtétem lesz, nem is egy, azt szeretném, ha könnyedén menne a gyógyulás, a mozgás, ami mostanában nem az erõsségem.
Nem eszem én sokat, á dehogy, csak nem nagyon tudok mozogni. Igy aztán sakk-matt helyzet van.
Mióta elvesztettem a férjem pláne nem is nagyon fõzök, neki boldogan fõztem, mivel minden nap valami finom tápláló ételre volt szüksége, mióta Õ nincs, sütés-fõzés sincs, csak nagy ritkán, ha valamelyik gyerekem kér valamit.
Magamért egyáltalán nem töröm magam, valamennyit csoffadtam, töpörödtem a gyászomban, de az kevés.
Próbálok cukor és szénhidrátmentesen illetve nagyon nagy csökkentéssel talpon maradni, pont én, aki élek-halok az édességért, a csokikért, a kelt tésztákért, a mindenféle habos krémekért.
Jó majd fogok édesítõszerezni mindent, ha már nagyon nem bírom.
Végül is õszig ráérek, van idõm a fokozatosságra, addig még költözködöm is, itt hagyom Tatát és környékét végérvényesen.
Akkor rengeteg vizet iszom, akkor is, ha nem érzem magam szomjasnak - legtöbbször egyáltalán nem érzem. Mindenesetre újabban békák kuruttyolnak a hasamban, annyi víz van bennem.
Szóval nehéz hónapok jönnek most nekem, és akkor még a finomságokra se nézhetek jó szívvel illetve csak nézhetek, de jobb, ha még azt sem.
De jövõ ilyenkorra újragenerálozva, frissen, üdén, a szörnyûségeket magam mögött tudva, ha óvatosan is, de újra ehetek olyat is amit most nem.
Kelkáposzta pirítva, sültszalonnával, köményesen tükörtojással
Hozzávalók:
1 kis fej kelkáposzta
több fokhagymagerezd
1 tk. egész kömény
10 dkg szalonna kockázva
só és bors
2 db tojás
tejföl
A kelkáposztát megfelelõ tisztítás, átbogarászás után ujjnyi vastagra csíkoztam, a szalonnát kockáztam, a fokhagymát lapkára vágtam.
A nagyon felforrósított wokban elõször a szalonnát sütöttem pörcre, mejd beleszórtam a köményt, hagytam kipattogni, ment melléjük a fokhagyma és végül a sok-sok kelkáposzta.
Nagy lángon állandóan kevergetve, forgatva két falapáttal, jól összepirítottam az egész cuccot.
Itt persze lehetnek fokozatok, mondjuk én szeretem még roppanósan a leveleket, de finom nagyon megpirítva is. Amikor majdnem kész még sózom és borsozom, végül csinálok két helyet a wok alján a kupacban és odaütöm a tojásokat, megvárom míg összeállnak és kész is. Lehet tálalni, tejföllel pöttyözni.
Mondhatom egy tányérnyi adaggal jól lehet lakni belõle.
Fogynom kell, ezt tûztem ki magam elé, mert muszáj, mert õsszel csípõprotézis mûtétem lesz, nem is egy, azt szeretném, ha könnyedén menne a gyógyulás, a mozgás, ami mostanában nem az erõsségem.
Nem eszem én sokat, á dehogy, csak nem nagyon tudok mozogni. Igy aztán sakk-matt helyzet van.
Mióta elvesztettem a férjem pláne nem is nagyon fõzök, neki boldogan fõztem, mivel minden nap valami finom tápláló ételre volt szüksége, mióta Õ nincs, sütés-fõzés sincs, csak nagy ritkán, ha valamelyik gyerekem kér valamit.
Magamért egyáltalán nem töröm magam, valamennyit csoffadtam, töpörödtem a gyászomban, de az kevés.
Próbálok cukor és szénhidrátmentesen illetve nagyon nagy csökkentéssel talpon maradni, pont én, aki élek-halok az édességért, a csokikért, a kelt tésztákért, a mindenféle habos krémekért.
Jó majd fogok édesítõszerezni mindent, ha már nagyon nem bírom.
Végül is õszig ráérek, van idõm a fokozatosságra, addig még költözködöm is, itt hagyom Tatát és környékét végérvényesen.
Akkor rengeteg vizet iszom, akkor is, ha nem érzem magam szomjasnak - legtöbbször egyáltalán nem érzem. Mindenesetre újabban békák kuruttyolnak a hasamban, annyi víz van bennem.
Szóval nehéz hónapok jönnek most nekem, és akkor még a finomságokra se nézhetek jó szívvel illetve csak nézhetek, de jobb, ha még azt sem.
De jövõ ilyenkorra újragenerálozva, frissen, üdén, a szörnyûségeket magam mögött tudva, ha óvatosan is, de újra ehetek olyat is amit most nem.
Kelkáposzta pirítva, sültszalonnával, köményesen tükörtojással
Hozzávalók:
1 kis fej kelkáposzta
több fokhagymagerezd
1 tk. egész kömény
10 dkg szalonna kockázva
só és bors
2 db tojás
tejföl
A kelkáposztát megfelelõ tisztítás, átbogarászás után ujjnyi vastagra csíkoztam, a szalonnát kockáztam, a fokhagymát lapkára vágtam.
A nagyon felforrósított wokban elõször a szalonnát sütöttem pörcre, mejd beleszórtam a köményt, hagytam kipattogni, ment melléjük a fokhagyma és végül a sok-sok kelkáposzta.
Nagy lángon állandóan kevergetve, forgatva két falapáttal, jól összepirítottam az egész cuccot.
Itt persze lehetnek fokozatok, mondjuk én szeretem még roppanósan a leveleket, de finom nagyon megpirítva is. Amikor majdnem kész még sózom és borsozom, végül csinálok két helyet a wok alján a kupacban és odaütöm a tojásokat, megvárom míg összeállnak és kész is. Lehet tálalni, tejföllel pöttyözni.
Mondhatom egy tányérnyi adaggal jól lehet lakni belõle.