A fenyõtinóruk a konyhában
sponsored links
A fenyõtinóruk a ragadós kalapbõrû, fenyõkkel gyökérkapcsolatban élõ, azok alatt termõ tinóruk. Tudományos nemzetségnevük: Suillus. Közülük a szemcsésnyelû fenyõtinóru talán a leggyakoribb. Sokan kedvelik, általában bõven hozza termõtesteit, így sokan gyûjtik is. Tájnevei: fenyõvargánya, vajgomba.
szemcsésnyelû fenyõtinóru |
Felismerés:
A ragadós, barna vagy sárga kalapbõrû, sárga vagy idõsebben sárgásbarna, csöves termõrétegû gomba fenyõk alatt nagy eséllyel valamelyik fenyõtinóru faj. Faji szintû határozásuk sem túl nehéz. A kalapbõr színe, a gallér megléte vagy hiánya, a tönk szemcsézettsége és színe egészen jó határozóbélyegek, és persze fontos az is, melyik fenyõfaj alatt találtuk. A határozáshoz segítség itt. Szakellenõr keresése itt.
szemcsésnyelû fenyõtinóru |
Megfelelõ idõjárás esetén a legtöbb fenyõtinóru nyár közepétõl õszig hozhatja termõtesteit. Az idõjárás azonban gyakrabban kedvez nekik õsszel. A fenyõtinórúk gyûjtésénél fontos, hogy igen tisztán szedjük, mert a puha lágy húsuk miatt megmosni már nem nagyon ajánlott õket. Én földes tönkvég nélkül szedem õket, a kalapbõrt fenyõtûktõl, talajszemcséktõl még a kosárba rakás elõtt megtisztítom. Ha sok van, és egymásra kerülnek mindig a termõréteggel lefelé fordítva rendezem õket a kosárba. A puha lágy húsú gombák könnyen befüllednek, így ezeknél még fontosabb, hogy jól szellõzõen szállítsuk, tároljuk. Én a fiatal még sárga termõrétegû gombákat szedem csak. Az idõsebb gombák termõrétege nem használható, azt le kell szedni (ha mégis kosárba kerül). Idõsen a gomba húsa is túl lágy, túl puha, ezeket otthagyom a fenyvesben szaporodni. Feldolgozásuk ajánlott még aznap vagy legfeljebb másnap, mert a gyorsabban romló fajok közé tartozik. Feldolgozásik tárolása hûtõben ajánlott.
Óvatosság: Az idõs példányok sokszor jól megszívják magukat vízzel, van, hogy csavarni lehet belõlük a vizet. Az idõs példányok - különösen esõ után - megárthatnak. Jobb a békesség gyomor- és hastájékon, én ezeket nem gyûjtöm.
szemcsésnyelû fenyõtinóru |
Feldolgozásuk, felhasználásuk:
A fenyõtinórúkból - szakellenõri vizsgálatot követõen - sokféle finomság készíthetõ. Bár megosztó gomba - van, aki a hús puhasága miatt nem kedveli - ám, szerintem, a fiatal termõtestek jó állagúak, nem túl puhák. Feldolgozásuknál fontos, hogy a ragacsos kalapbõrt le kell húzni (szépen lejön egyben), és a tönköt levágni. Ezzel a tisztítás is megvan. Én mosni nem szoktam, szerintem nem szabad. Ha a termõréteg még szép sárga, akkor a kalapokat egyben lehet darabolni raguba, pörköltbe, pástétomba, tokányba, tojásos gombába. A kisebb kalapok egyben kirántva, bundázva is igen finomak, sütéskor nem szívják be az olajat, és a bundába bezáródik a nedvdús hús. A fiatal fenyõtinóruk színe az ételben is megmaradhat, ha nem fõzzük túl, egyébként bebarnul. Érdemes ezt is kihasználni, esetleg színezni, mint a képen pici kurkumával.
Fenyõtinóru hús fûszeres vajon pirítva petrezselyemzölddel. Pirítóson, salátával, körettel kiváló. Picit túlfûszerezve isteni és mutatós betét egy krémleves tetején is. |
Én ezt a gombát nem tartósítottam még. Dr. Dravecz Tibor a fenyõtinórúkat nem tartja alkalmasnak konzerválásra, szárítva pedig igen összezsugorodnak, így inkább gombakivonat készítését javasolja itt. Érdekes konzerválási mód a gombadzsem. Veress Magda Gombáskönyvében is szerepel gombalekvár recept fenyõtinórukból, ami szerint a gombát azonos mennyiségû cukorral kell felfõzni, kilónként egy mokkáskanál citromsavat és fûszerként fahéjat, citromhéjat kell hozzá adni. Egyiket sem próbáltam.
gombás tokány - Erdõkóstoló blog
gombadzsem - Égigérõ paszuly.
marinált fenyõvargánya - Valódisáfrány
fenyõvargánya vokban sütve- Valódisáfránya