RégĂłta vĂĄgytam-vadĂĄsztam erre a kĂśnyvre. Miért? A vĂĄlaszt nem kĂśnnyĂť megfogalmazni, de megprĂłbĂĄlom: Szerintem a Czifray-féle szakĂĄcskĂśnyv az egyik legfontosabb ĂştmutatĂł honi gasztronĂłmiĂĄnkban, nélkĂźlĂśzhetetlen alapmĂť, ha Ăşgy tetszik. RĂĄadĂĄsul Ăşgy vélem, segĂ­tségével, elemzésével, gyakori forgatĂĄsĂĄval visszatérhetĂźnk gasztro-identitĂĄsunkhoz, tĂĄn még azt is megfogalmazhatjuk végre (helyesen), hogy mi is a "magyaros".

Czifray tĂśbbek szerint a firenzei Habsburg-ĂĄgrĂłl szĂĄrmazĂł és az elsĂľ nagy magyar reformĂĄtornak szĂĄmĂ­tĂł, JĂłzsef nĂĄdor udvari szakĂĄcsa volt, mĂĄsok szerint annak csak tanĂĄcsait elfogadĂł jogĂĄsz és szabadértelmiségi, akinek "fĂľzĂľ- és receptkĂśnyve" elĂľszĂśr 1816-ban jelent meg Pesten. Az elsĂľ magyar nyelvĂť szakĂĄcskĂśnyv egyébirĂĄnt 1695-ben lĂĄtott napvilĂĄgot TĂłtfalusi Kis MiklĂłs tollĂĄbĂłl. A kolozsvĂĄri nyomdĂĄbĂłl kikerĂźlt SzakĂĄts mesterségnek kĂśnyvetskéje, sokĂĄig az egyetlen elérhetĂľ gasztrokĂśnyv volt. Az 1829-ben kiadott (Czifray)szakĂĄcskĂśnyv nem csupĂĄn gasztrotĂśrténeti érdekesség, hanem olyan hasznos kézikĂśnyv egy konyhĂĄban jĂĄrtas asszonynak vagy férfinak, melybĂľl kĂśnnyedén készĂ­thet olyan fogĂĄsokat, melyek a reformkorban voltak népszerĂťek. Mai szemmel nézve ugyan kicsit furcsĂĄnak, eddig ismeretlennek tĂťnik az akkori Ă­zvilĂĄg, talĂĄn azt ...

sponsored links