ÁltalĂĄban sajnos nem jut annyi idĂľ az itthoni sĂźtĂśgetésre, fotĂłzĂĄsra, mint ahogy én azt szeretném. Most bezzeg idĂľm lenne, de nem sĂźthetek :( Mondjuk Ăşgy, hogy egy darabkĂĄval kĂśnnyebb lett a jobb hĂźvelykujjam...Varratszedésig kényszerpihenĂľ meg kĂ­mélés van.

De van nekem egy adĂłssĂĄgom, amit azért megmutatok. K nagyszĂźleinek az 50. hĂĄzassĂĄgi évfordulĂłjĂĄra készĂźlt. Erre a tortĂĄra sajnos hatvĂĄnyozottan igaz, hogy kevés idĂľm volt rĂĄ, sĂľt a vége felé, mĂĄr tĂźrelmem se sok. Épp csak hogy hazaestĂźnk a kétnapos gyulai pihenĂľnkbĂľl, én mĂĄr neki is kezdtem a sĂźtésnek. Estére betĂśltĂśttem a tortĂĄkat, megszĂ­neztem a marcipĂĄnt, megcsinĂĄltam a virĂĄgokat, aztĂĄn mĂĄsnap jĂśtt a mĂłka . Eredetileg hĂĄrom szint készĂźlt, de Ăşgy beidegesedtem, hogy végĂźl a felsĂľ szintet el se vittem. (ApĂĄék legalĂĄbb ĂśrĂźltek neki :P)

Úgy terveztem, hogy a torta alapszĂ­ne nagyon vilĂĄgos barna lesz. Nos gyakorlatilag pĂşderszĂ­n lett belĂľle. ÚjraszĂ­nezni se kedvem, se idĂľm nem volt, tekintve, hogy délre vinni kellett a tortĂĄt.

AztĂĄn jĂśtt a burkolĂĄs...MĂĄr-mĂĄr a hajamat téptem, annyira borzalmas volt a marcipĂĄnnal dolgozni! A két alsĂł szint még ...

sponsored links