Navigci
Fõoldal
Kategóriák
2014 Összes
2013 Összes
2012 Összes
2011 Összes
2010 Összes
Linkcsere Új blog ajánlásaLinkcsere
RSS
180 éve született Mathiász János, a szõlõ megmentõje
sponsored links
180 éve született Mathiász János, a szõlõ megmentõje
Galéria
Koszorúkkal a kezekben, és hálával a szívekben emlékeztek ma Mathiász János szõlõnemesítõre a kecskeméti Katonatelepen. Bár a hungarikum pályafutása a Felvidékrõl indult, életmûve végül Kecskeméten, a Katonatelepen teljesedett ki. Legnagyobb sikere abban rejlik, hogy az alföldi homokon és szõlõskei birtokain mentette át veszélyeztetett szõlõfajtáinkat. Tehát a futóhomokot ?aranyhomokká? varázsolta.
Dr. Hajdú Edit, Közgazdaságtudományi Kandidátus, nyugdíjas tudományos fõmunkatárs a Kecskeméti Televízió kérdésére elmondta: "Csemegeszõlõ fajtákat nemesített, a Saszla és a Calabrirai fehér volt a kezdõ fajtája, ami kisebb fürtû, kisebb bogyójú fajta volt. A csemegeszõlõknél nagyon-nagyon fontos az, hogy tetszetõs, nagy fürtök legyenek nagy bogyókkal, finom ízekkel, és õ volt az, aki Magyarországon elõször tudott korai fajtát elõállítani, nagy fürttel, nagy bogyóval és finom ízekkel. Nagyon híres fajtája a szõlõskertek királynõje muskotály, és még említeném a Cegléd szépét, a Mathiász Jánosné muskotályt, a Kecskemét virágát, és sorolhatnám. Ezerötszáz hibridet készített és ebbõl hetvenhat fajtát emelt ki.?
Gróf Andrássy Gyula, kiegyezéskori miniszterelnök úgy nevezte a szõlõbûvészt: ?Mathiász a borok királya, a szõlõk fejedelme?, borait pedig ?1848-as honfivérnek? hívta.
Ezt a kijelentést mi sem bizonyítja jobban, hogy nem csak hazai, hanem nemzetközi hírre is szert tett különleges szõlõfajtái révén. A mai napig világszerte termelik a szõlõket és készítik a borokat Mathiász János fürtös gyümölcs fajtáival, klónjaival, keresztezéseivel és hibridjeivel.
? Bécsben, Budapesten, Pozsonyban, Párizsban, Hollandiában, Szentpéterváron végig vitte az anyagokat, és mindenütt az arany érmet és a nagy aranyakat nyerte meg, ezzel betört a csemegeszõlõ világába. Elõször szõlõsként kezdte ezt a mûveletet Sáros megyében, ami ma Szlovákia területéhez tartozik. Viszont, amikor lekötözött a filoxera-vész idején a homokra, ahol nem volt filoxera-veszély, itt kezdte el igazán a nagy volumenû munkáját, és innen is vitte fajtáit kiállításokra ? tette hozzá dr. Hajdú Edit.
