Navigci
Fõoldal
Kategóriák
2014 Összes
2013 Összes
2012 Összes
2011 Összes
2010 Összes
Linkcsere Új blog ajánlásaLinkcsere
RSS
?Örökre; tart, ameddig tart.?
sponsored links
“aztán volt 4 nap Prága is. ami egy nagy lehúzás volt. én sokkal nagyobb hangulatosságra készültem, de a turistalehúzáson kívül más nem volt. mindenhol kombináltjegy-konstrukciók – tehát olyan nincs, h te csak ezt, vagy csak azt szeretnéd megnézni, mert akkor is meg kell venned egy olyan jegyet, ami k drága, viszont bemehetsz még vele 3 másik helyre. ahova egyébként nem is akarnál.
de azért ennek az útnak is volt profitja. egy újabb Balázs 
aki ráadásul szebb még Zsoltinál is. de tényleg. na, vele lesz a mozi. nagyon kedves kölyök. és kaptam tõle animékat (a Ghost in the shellt is, mert azt annyira dicsérted). meg okos is, nagyon. és halálosan nyugodt. de azt hiszem, õ csak barát marad.” – ez egy ma 10 éves ímél Maszatnak arról a Balázsról, aki azóta is nagyon okos, továbbra is halálosan nyugodt, a szépbõl ugyan már kezd átcsúszni sármõrbe, de tényleg a (legjobb) barátom lett.
plusz a férjem.
mától már 5 éve. (UPDATE: Balázs most szólt, hogy 6.)
(a cím Krasznahorkai új könyvének a mottója.)
az elsõ vacsora, amit Balázsnak fõztem, szintén tartalmazott ruccolát (mondjuk nem pont ezt szokta emlegetni arról az estérõl) – csak hogy meglegyen az ív.
Hozzávalók
- 25 dkg gnocchi (készen vettem - ide jutottam)
- 3 dkg dió, durvára vágva
- 3 dkg kockázott bacon
- 1 gerezd fokhagyma
- 5 dkg sajt (itt most Asiago)
- 1-2 marék ruccola
- 1 ek mascarpone
Know-how
- a gnocchit a zacskón levõ instrukció alapján megfõztem (1 perc).
- a kockázott bacont pici olajon megpirítottam, aztán hozzáadtam a durvára vágott diót és folyamatosan rázogatva a diót is megpirítottam.
- a fokhagymagerezdet mindenközben egy villára szúrtam és a serpenyõt bedörzsöltem vele (akkor jó, amikor felszáll az illata - sic!)
- erre mertem egy fél merõkanálnyit a gnocchi fõzõlevébõl (<- ez lesz a mártás), ment bele a mascarpone - összekevertem.
- a szintén nagyjából összevágott ruccolát is beleszórtam. beletettem a kész gnocchit és tkp. kész.
- a sajtot a végén szórtam rá, egy kis plusz ruccolával együtt.
a recept Széll Tamástól jött (a Lidl egyik receptlapjáról), a tálka Lantos Judit mûhelyébõl
na, és akkor most eljött az ideje egy ún. esküvõi fotónak, amibõl ha más nem is, az nagyon jól látszik, hogy az esküvõi ruházkodás árát nem az esküvõi ruházkodásra költöttük.
ui: a vinyetálás már 5 éve is ultragáz volt. nekem mondjuk a koncepciótlan szûrõhasználat is, de ebbe a képbe legalább szorult valami természetes dinamika, ami a többirõl nem mondható el. és most egészen finom voltam.