~ MOGYORÓS CANTUCCINI ~
sponsored links
A Cantuccini egy klasszikus olasz kekszféleség. Toszkánából származik és egy Vin Santo nevû édes bor mellé adják kísérõként mártogatni. A Cantuccini eléggé száraz, kemény sütemény, viszont ha mártogatjuk valami italféleségbe akkor megpuhul és úgy válik igazán élvezhetõvé. Nyilván ha eltekintünk a már fent említett édes bortól, akkor nagyon finom tejbe, kávéba, kakaóba, forrócsokiba vagy akár teába is mártogatva. Már a XVI. században is ismerték, receptje az 1867-es világkiállításon díjat is nyert. Eredetileg mandulával sütik, de mivel nekem most csak török mogyoróm volt itthon, "Uram bocsá"... azzal sütöttem meg. Kétszer is meg kell sütni, elõször egészben, utána pedig szeletekben. Egyébként amit az olaszok mártogatnak az egy vastagabb kivitel, amit én sütöttem, az egy vékony ropogósabb fajta. Szóval sok mindenben eltértem az eredeti verziótól, de így is nagyon finom ropogtatni való sült ki a végén belõle.
Hozzávalók: 100 gr. tojásfehérje, 100 gr. cukor, 100 gr. liszt, 100 gr. török mogyoró vagy mandula, csipet só.
Minden hozzávalót kimérünk egy tálba és kanállal összekeverjük. Egy 20 x 10 cm-es püspökkenyérformába sütõpapírt fektetünk, majd a masszát belesimítjuk. Elõmelegített sütõben 180 °C-fokon kb. 25 perc alatt készre sütjük a sütemény. Sütés után lehúzzuk róla a sütõpapírt, rácsra tesszük és teljesen kihûtjük. Mikor kihûlt, éles késsel, de még jobb ha elektromos szeletelõvel kb. 2-3 mm-es szeletekre felvágjuk a süteményt. A szeleteket sütõpapírral bélelt nagy tepsire rakosgatjuk és 160 C-fokon pirulásig sütjük-szárítjuk. Jó ropogós keksz lesz belõle. Teához, kávéhoz nagyszerû harapnivaló.