Ez ĂŠv januĂĄrjĂĄban ?IgĂŠnytelenĂźl ĂŠs olcsĂłn eszik a magyar? cĂ­mmel jelent meg egy cikk az egyik nagy, ĂŠs kĂśzismerten nem tĂşl igazmondĂł, csĂşsztatĂĄsairĂłl hĂ­res hĂ­rportĂĄlon egy bizonyos ThĂźringer Barbara (fotĂł) tollĂĄbĂłl. A cikk nem mĂĄs, mint a magyar gasztronĂłmia, ĂŠs magyarok ĂŠtkezĂŠsi szokĂĄsainak lekicsinylĂŠse, nemzeti ĂŠrtĂŠkeink, hagyomĂĄnyaink pĂĄros lĂĄbbal valĂł tiprĂĄsa. Teszi mindezt Ăşgy, hogy a legkevĂŠsbĂŠ sem jĂĄr utĂĄna a dolgoknak, olyan emberek olyan ĂĄllĂ­tĂĄsaira hivatkozik, amelyek egyĂŠrtelmĂťen nem is lehetnĂŠnek tĂśbbek puszta feltĂŠtelezĂŠseknĂŠl, lĂŠgbĂľl kapott informĂĄciĂłknĂĄl. Barbara ezeket mĂŠgis szilĂĄrd tĂŠnykĂŠnt tĂĄlalja nekĂźnk a maga gyomorforgatĂłan undorĂ­tĂł, magyarellenes stĂ­lusĂĄban. A cikket olvasva azt ĂŠreztem, erre mindenkĂŠppen reagĂĄlnom kell. Nem hiszem, hogy megvĂĄltom a vilĂĄgot, de a blogunk mĂĄra elĂŠggĂŠ kinĂľtte magĂĄt, receptjeinket tĂśbb ezren olvassĂĄk. Posztjaink kĂśzĂźl elĂŠg sok nagyon elĂľkelĂľ helyen szerepel a legnĂŠpszerĂťbb keresĂľk talĂĄlati listĂĄiban, a legegyszerĂťbb kulcsszavakra is. EzĂŠrt azt remĂŠlem, sok emberhez eljut majd a reflektĂĄciĂłm. A gyalĂĄzatos cikk mĂĄr elĂŠg rĂŠgi, de Ăşgy gondolom, sosem kĂŠsĂľ az ilyenre reagĂĄlni.

Itt máris egy igen komoly pontatlanságnak lehetünk tanúi. A két említett oldal ugyanis nem receptkeresõ oldal, hanem receptgyûjtõ. Méghozzá két olyan oldalról beszélünk, amelyekre bárki regisztrálhat, és bármilyen receptet feltölthet, képekkel együtt. És bár a felhasználási szabályzatukban felhívják a figyelmünket arra, hogy csak magunk készített fotót tegyünk fel, de ezt olyannyira nem ellenõrzi senki, hogy a két említett oldal zsúfolásig tele van máshonnan összelopkodott fotókkal. Rendszeresen elõfordul, hogy nem is az van a képen, amit a recept leír. Az említett két oldal nem receptkeresõ. Ha az lenne, joggal várhatnánk el tõlük, hogy a beírt keresõszóra az internet egészén keres, csak receptekre szûkítve. De nem ez történik, mindkét oldal csupán a saját adatbázisában keresgél, így a találati eredmények között csak azok szerepelhetnek, amik náluk fent vannak. Márpedig ezen oldalakra ? mint írtam ? bárki feltölthet bármit, mindenféle ellenõrzés nélkül. Így fordulhat elõ, hogy tele van többszörösen duplikált ? sok esetben használhatatlan ? receptekkel.

Ami pedig az emlĂ­tett toplistĂĄt illeti ? ĂŠs ez vonatkozik az Ăśsszes tovĂĄbbi nevetsĂŠges toplistĂĄra is ?, ĂŠrdemes pĂĄr dolgot tudni. SzemĂŠly szerint 2002 Ăłta vezetek internetes portĂĄlt, ĂŠs foglalkozom azon portĂĄl minden webszerkesztĂľi ĂŠs webmesteri feladatĂĄval, Ă­gy van rĂĄlĂĄtĂĄsom az effajta statisztikĂĄk keletkezĂŠsĂŠre. Az ilyen statisztikĂĄk ĂĄltalĂĄban kattintgatĂĄsokon ĂŠs ĂťrlapmezĂľkbe beĂ­rt (pl. keresĂľmezĂľ) adatokon alapulnak. Mivel az emlĂ­tett kĂŠt oldal nem csak hazĂĄnkbĂłl ĂŠrhetĂľ el, hanem a vilĂĄg bĂĄrmely pontjĂĄrĂłl, ahol van internet, Ă­gy azt hiszem, nem beszĂŠlhetĂźnk konkrĂŠtan arrĂłl, hogy a statisztikĂĄk kizĂĄrĂłlag hazĂĄnkra vonatkoznĂĄnak (bĂĄr kĂŠtsĂŠgkĂ­vĂźl magyar nyelven csak magyarul beszĂŠlĂľ ? de nem kizĂĄrĂłlag magyar ĂĄllampolgĂĄr ? szokott keresgĂŠlni). Azt is tudni kell, hogy az internet kapcsolat mĂĄsik vĂŠgĂŠn bĂĄrki Ăźlhet. Kicsiny hazĂĄnk lassan a vilĂĄg nemzeteinek olvasztĂłtĂŠgelye lesz, mert van itt minden: arab, zsidĂł, roma, szlovĂĄk, nĂŠmet, orosz, ukrĂĄn, romĂĄn, francia, lengyel, kĂ­nai, stb.. EbbĂľl szĂĄmomra az jĂśn le, hogy egyĂĄltalĂĄn nem biztos, hogy a keresĂľmezĂľbe a beĂ­rt adatot magyar ember Ă­rta be, csupĂĄn abbĂłl kiindulva, hogy MagyarorszĂĄgon magyar nyelven tettĂŠk azt, hiszen az elĂľbb emlĂ­tett nemzetisĂŠgek kĂśzĂźl egyĂĄltalĂĄn nem kis szĂĄmban ĂŠlnek kĂśzĂśttĂźnk olyanok, akik anyanyelvi szinten beszĂŠlik a magyart.

Így el is érkeztünk arra a kérdésre, hogy vajon Thüringer Barbara egy istenadta látnok, vagy csak egy olyan típusú ? a cikkét leközlõ médiacsoportra oly jellemzõ ? firkász, aki felületesen, a valóságot a lehetõ legcsekélyebb módon tükrözõ szemlélettel vet papírra olyanokat, amivel ? nem kizárt, hogy szándékosan ? lefikáz egy egész nemzetet. De szerencsére most, hogy sikerült bemutatnom, hogy mennyire instabil alapokra (pontatlan, és a valóságot egyáltalán nem leíró statisztikák) építette fel az egész szánalmas, nemzetgyalázó cikkét, új alapokra helyezhetjük az értelmezést.

Az pedig, hogy mire keresĂźnk rĂĄ, egyĂĄltalĂĄn nem tĂźkrĂśzi teljes mĂŠrtĂŠkben az ĂŠtkezĂŠsi szokĂĄsainkat. Ez leginkĂĄbb csak azt tĂźkrĂśzi, mit nem ismerĂźnk. A hĂŠtkĂśznapokban rendszeresen elkĂŠszĂ­tett ĂŠs fogyasztott ĂŠtelek receptjei a fejĂźnkben vannak, vagy a hĂĄziasszony receptgyĂťjtemĂŠnyĂŠben, Ă­gy erre mĂĄr nem kell rĂĄkeresni az interneten. Ha pedig nem keresĂźnk rĂĄ, akkor nem kerĂźlnek bele az ilyen bĂĄrgyĂş toplistĂĄkba. Ha nem kerĂźlnek bele, akkor ezek maximum csak az ĂŠtkezĂŠsi szokĂĄsaink egy szeletkĂŠjĂŠt tĂźkrĂśzik, ĂŠs semmikĂŠpp sem annak egĂŠszĂŠt. MĂĄrpedig rĂŠszigazsĂĄgokra nem lehet valamire valĂł publicisztikai alkotĂĄst alapozni.

IsmĂŠt ez a frĂĄnya pontatlansĂĄg. A fentiek fĂŠnyĂŠben mĂĄr vilĂĄgosan lĂĄthatĂł, hogyan lehet firkĂĄlmĂĄnyt ĂŠpĂ­teni rĂŠszigazsĂĄgokra. Mint emlĂ­tettem, egyĂĄltalĂĄn nem biztos, hogy magyar felhasznĂĄlĂłkrĂłl van szĂł, ĂŠs az sem biztos, hogy MagyarorszĂĄgrĂłl. Egy biztos csak, hogy magyar nyelvĂť. De azĂŠrt ez jelentĂľsen tĂĄgabb fogalom annĂĄl, hogy magyar felhasznĂĄlĂł.

Na már most! A muffin tudtommal majdnem minden nyelven muffin, ami azt jelenti, hogy a Google keresõbe beírva ezt a szót mondjuk Angliából, szintén benne lesz a Google által prezentált statisztikai adatokban éppen úgy, mintha az USA-ban írták volna be. Így a Google statisztikáját felhasználni magyar vonatkozásban elég botor dolog (és hiába jelöljük be, hogy csak magyar nyelvû találatok, az sem garancia arra, hogy itthonról származik a keresés). De ha igaz is lenne, hiszen a Mindmegette oldalán is ez a második állítólag, még mindig igaz mindaz, amit fentebb leírtam. Egyébiránt pedig nem tudom, mi a baj azzal, ha szeretjük az egyszerû alapreceptet, amelyet aztán a saját ízlésünknek megfelelõen turbózhatunk fel. Ha mondjuk, én szeretnék egy epres-kivis tejberizst, akkor biztosan nem így keresnék rá. Engem csak az alaprecept érdekelne, amelyhez aztán én magam adnám hozzá a gyümölcsöket. Természetesen ismerem a tejberizs receptjét, ezt csak a példa kedvéért írtam. Egyébiránt pedig az egyszerû szó tudomásom szerint sem szótári, sem pedig köznyelvi értelemben nem egyenlõ az igénytelennel, így végképp nem értem, miért baj, ha szeretjük a muffint. Természetesen teljesen ugyanez igaz a brownie-ra és a gofrira is.

Nincsen ezzel semmi baj. A magyar tĂŠsztĂĄs (ĂŠs krumplis) nemzet, mindig is az volt. SzeretjĂźk a tĂŠsztĂĄt sĂźlve, fĂľve, levesben, pĂśrkĂślthĂśz, salĂĄtĂĄban. SzeretjĂźk pĂŠkĂĄrunak ĂŠs szeretjĂźk sĂźtemĂŠnynek is. MezĂľgazdasĂĄgi orszĂĄg ? voltunk valaha, mĂ­g ezt mĂłdszeresen tĂśnkre nem tettĂŠk az egyre inkĂĄbb hazaĂĄrulĂł kormĂĄnyaink ?, Ă­gy ez nem is csoda. Minden hĂĄztĂĄjon kapirgĂĄltak a tyĂşkok, amelyek rengeteg tojĂĄst tojtak. A tojĂĄs nem nagyon tarthatĂł el sokĂĄig, Ă­gy tĂŠszta lett belĂľle, mert a szĂĄraztĂŠszta viszont jĂł sokĂĄig elĂĄll. Ha pedig nem szĂĄraztĂŠszta, akkor sĂźtemĂŠny, pĂŠkĂĄru vagy ĂŠppen bundĂĄs kenyĂŠr. EttĂľl mĂŠg nem lettĂźnk igĂŠnytelenek, mert ha ez azt jelentenĂŠ, hogy azok vagyunk, akkor a kĂ­naiak is azok, mert rĂĄjuk ez Ăşgy igaz, hogy rizst rizzsel. TermĂŠszetesen bennem, ĂŠs szerintem a legtĂśbb emberben ? kivĂŠve az ĂĄltalam cseppet sem tisztelt ThĂźringer BarbarĂĄban ? van annyi intelligencia, hogy belĂĄssuk: ettĂľl mĂŠg sem a kĂ­naiak, sem mi, magyarok nem lettĂźnk igĂŠnytelenek. Ami pedig a pĂŠldĂĄnak felhozott bundĂĄs kenyeret illeti, nagyon jĂł bizonyĂ­tĂŠk ez arra, hogy a tojĂĄst mire is hasznĂĄlta a magyar rĂŠgen, ĂŠs mire hasznĂĄlja ma.

Ételízesítõ: na itt egy újabb ordító balgaság! Nem maga az ételízesítõ a legnagyobb ellensége az egészséges életmód híveinek, hanem a boltban kapható, multinacionális élelmiszergyártó cégek által gyártott, túlnyomó részben csak sót és mesterséges adalékanyagokat, ellenben zöldséget csak nyomokban tartalmazó szemét. Na ez valóban az egészséges életmód legnagyobb ellensége, ugyanakkor a házilag elkészített, majdnem teljesen csak zöldségeket tartalmazó változata egyáltalán nem egészségtelen. És amilyen gasztros körökben én mozgolódom, ott azoknak sokkal nagyobb a keletje, mint a bolti szemétnek. Ebben a blogban leközlése óta az egyik vezetõ recept a házi ételízesítõ.

Kedves Barbara! Te mennyi disznĂłsĂĄgot eszel? Mert beszĂŠlni sokat beszĂŠlsz belĂľle, az biztos! AmĂşgy pedig nem ĂŠrtem a problĂŠmĂĄzĂĄs forrĂĄsĂĄt. Az elĂľbbi rĂŠszben az egĂŠszsĂŠgtelen ĂŠletmĂłdunkrĂłl beszĂŠlt az ĂŠtelĂ­zesĂ­tĂľ kapcsĂĄn, most meg a dietetikusok ĂĄltal az egyik legegĂŠszsĂŠgesebbnek tartott hĂşsbĂłl tĂśrtĂŠnĂľ tĂşlfogyasztĂĄsunkkal akarja igazolni, hogy igĂŠnytelenek vagyunk. Kicsit ellentmondĂĄsos ez nekem, de sebaj. EgyĂŠbirĂĄnt egĂŠszen biztos vagyok benne, hogy a toplista ismĂŠtelten tĂŠved, hiszen a legnĂŠpszerĂťbb ĂŠteleink kĂśzĂźl nem is egy sertĂŠshĂşsbĂłl van (SzĂŠkely-kĂĄposzta, toros kĂĄposzta, tĂśltĂśtt kĂĄposzta, fasĂ­rt, sĂźlt oldalas, parasztsonka, csĂźlĂśk, kĂśrĂśmpĂśrkĂślt, pacalpĂśrkĂślt, kocsonya, tĂśltĂśtt paprika, rakott kĂĄposzta, stb.).

Hallod magad, Barbara? ?EgyszerĂťen ĂŠs igĂŠnytelenĂźl?? Amiket itt most felsoroltĂĄl, cseppet sem az egyszerĂť ĂŠs igĂŠnytelen kategĂłriĂĄba tartoznak. Ha mĂĄr egy lehĂşzĂłs cikket akarsz kiadni a kezeidbĂľl, akkor legalĂĄbb ne keveredj folyton ĂśnellentmondĂĄsba!

FĂľzve: finomfĂľzelĂŠk, zĂśldborsĂłfĂľzelĂŠk, vajbabfĂľzelĂŠk, paradicsomleves. SavanyĂ­tva: savanyĂş kĂĄposzta, csemege uborka, csalamĂĄdĂŠ, cĂŠkla, salĂĄta. Nyersen: vĂśrĂśshagyma, paprika, retek, paradicsom, uborka, salĂĄta.

És még sok-sok más formában fogyaszt a magyar rengeteg zöldséget (akár nyersen is). Ami pedig a csirkét illeti, fentebb már megbeszéltük, hogy egészséges étel, így nem értem, miért kell rajta folyton ledöbbenni. Az amerikaiak meg marhazabálók, mégsem fikázza õket senki, pedig a vörös húsok sokkalta kevésbé egészségesek, mint a fehérek.

Nem tudok rájönni, mi a gond azzal, hogy sok-sok zöldséget sülve-fõve eszünk. Egyrészt sosem voltunk ? és remélem nem is leszünk ? mediterrán nemzet, másrészt pedig mi magyar emberek vagyunk, akik a sárgarépát a levesbe fõzzük... Az pedig, hogy a ?beküldõ szakács ajánlja? ismét az orrunknál fogva való vezetés tipikus esete. Hogy miért? Mert fentebb leírtam, ezen oldalakra bárki szabadon beregisztrálhat, és beküldhet bármit anélkül, hogy igazolnia kéne, hogy szakács végzettséggel rendelkezik. Így ezek az oldalak gyûjtõhelyei az önjelölt szakácsoknak, kontároknak, hozzáértõknek, és kezdõ háziasszonyoknak egyaránt. Ilyen oldalak tartalmából leszûrt statisztikákkal egy nemzet étkezési szokásait lebecsmérelni az én szememben több, mint szánalmas próbálkozás azon felül, hogy természetesen baromi jó reklám annak a két oldalnak.

És hogy mit ajánlanak az orvosok? Kórházban dolgozom, így ismerek pár orvost. Diabetológust is, dietetikust is, gasztroenterológust is. Õket megkérdezve egyik sem ajánlotta kimondottan a mediterrán konyhát, szóval errõl ennyit. Ettõl még biztos jó az, csak nem feltétlenül kell nekünk is alapvetõ szintekig beépíteni a mindennapi étkezésünkbe. Azt tegyék a mediterránok, minket meg hagyjanak békén a nokedlinkkel, a töltött csirkével, a húslevessel, halászlével, Jókai bablevessel, gulyáslevessel és a sok-sok tésztánkkal együtt. Ha egészségtelen életmód után akarnak kutatni, akkor inkább vizsgálják meg a multinacionális gyorséttermi láncok szemeteit, amelyek a legkevésbé alkalmasak arra, hogy emberi fogyasztás céljából értékesítsék õket.

Nos, ez sajnos igaz, bár koránt sem annyira lesújtó a kép. A legtöbb magyar ember ? az ismerõseimet is beleértve ? sokszor az olcsó és gyors ételeket keresi. De ennek oka egyáltalán nem az igénytelenségük. Ennének õk színesebben is, és biztosan örömmel készítenének el bonyolultabb ételeket is, ha lenne rá pénzük és idejük. De nincsen, mert kicsiny hazánk egy olyan ország, amit a világ nagytõkései már szinte teljesen gyarmatosítottak, és az itt élõ õslakosokat, minket, magyarokat pedig rabszolgasorsba taszítottak. Tették ezt azért, mert a korrupt, és a rendszerváltás elõtt és azóta is folyamatosan hazaáruló, magyarellenes politikai elitünknek hála, ezt megtehették. Hiszen politikusaink ahelyett, hogy felléptek volna hazánk védelmében, inkább bedugták a fejüket a nyugati nagytõkések hátsójába, és hagyták, hogy Magyarország egy olyan hely legyen Európa közepén, ahol harmadik világbéli állapotok uralkodnak. Az emberek a végletekig túl vannak hajtva. Dolgoznak reggeltõl estig, hétfõtõl vasárnapig sok esetbe. A fizetésük pedig arra is alig elég, hogy kifizessék a számláikat. Amikor az ember egy tíz, tizenkét, tizenhat órás munkanap végén hazavergõdik nagy nehezen, majd megmosdik, átöltözik, már nem nagyon van sem kedve, sem ideje még két-három órát bûvészkedni a konyhában, hogy ételt tegyen az asztalra. Többek között ezért van az, hogy az istenien finom ? de elég idõigényes ? magyar sztár sütit, a Somlói galuskát felválthatta a muffin. Így hát megint oda jutottunk, hogy Barbara úgy firkált le nagy szavakat, hogy azok valódi okáról vagy nem is tudott, vagy csak inkább hallgatott, mert a kedvenc médiumának így jobban tetszett az újságcikknek cseppet sem nevezhetõ fröcsögése.

Régebben elég sokat jártunk a feleségemmel éttermekbe, de nem emlékszem, hogy valaha is találkoztam volna az éttermek szakácsaival. Ebbõl számomra az következik, hogy a szakács csak azt tudja, mit rendeltek tõle, de arról halovány fogalma sem lehet, hogy azt arab, kínai, zsidó vagy éppen magyar. Arra sem emlékszem, hogy bármikor, amikor rendeltem a pincértõl, akkor felszólított volna arra, hogy igazoljam a nemzetiségemet, így most már egészen biztos vagyok abban, hogy vagy Barbara ferdít, vagy az a fiatal szakács, merthogy nem tudhatja, ki rendeli az ételt, az egészen biztos. Ha csak nem õ a szakács, a pincér, meg a helyi rendõrfõnök is egyben. És hogy csak ennyit szánunk étkezésre? Jó esetben ennyit hagynak a zsebünkben a rabszolgatartókat is meghazudtoló munkahelyi fõnökök, és az olyan ? a népre kivetett ? adók, amelyek mellett a hadisarcok csak nevetséges zsebpénzek.

TĂśbb, egymĂĄstĂłl fĂźggetlen tudomĂĄnyos vizsgĂĄlat ĂŠs kutatĂĄs is kimondta mĂĄr, hogy a grillezett hĂşsok, azon belĂźl is leginkĂĄbb a grillezett vĂśrĂśs hĂşsok rĂĄkkeltĂľ anyagokat tartalmaznak nem is kicsi mennyisĂŠgben. A grillezĂŠs sorĂĄn a mutagĂŠn/karcinogĂŠn vegyĂźleteknek jellemzĂľen kĂŠt fĂľ tĂ­pusa keletkezik. Ezek a kĂśvetkezĂľk: a heterociklikus-aminok (HCA), ĂŠs a policiklusosos aromĂĄs szĂŠnhidrogĂŠnek (PAH). Sehogy sem fĂŠr a fejembe, hogy miĂŠrt tartozik LĂĄszlĂł ĂŠs Barbara szerint is a rĂĄkkeltĂľ ĂŠtel az egĂŠszsĂŠgesek kĂśzĂŠ, mĂ­g a pacalpĂśrkĂślt az egĂŠszsĂŠgtelenek kĂśzĂŠ.Ha ezek alapjĂĄn tartja LĂĄszlĂł igĂŠnytelennek ĂŠs spĂşrnak azokat, akik nĂĄla ĂŠtkeznek, akkor nagyon tudjuk sajnĂĄlni LackĂłt, mert egyrĂŠszt komoly ĂŠrtĂŠkrendi problĂŠmĂĄi vannak, mĂĄsrĂŠszt sĂşlyos fogalomzavarban szenved. AttĂłl, hogy valaki grillezett hĂşsok helyett pacalt eszik, vagy rĂĄntott csikrĂŠt, mĂŠg nem lett igĂŠnytelen.

A spĂşr (garasos, sĂłher) szĂł pedig nem egyenlĂľ azzal, hogy nincs rĂĄ pĂŠnzem, sokkal inkĂĄbb jelenti azt, hogy van pĂŠnzem, de sajnĂĄlom rĂĄ kiadni. De a magyar esetĂŠben nem errĂľl van szĂł, Ă­gy sokkal inkĂĄbb illene rĂĄ a szegĂŠny szĂł, mint a spĂşr. TermĂŠszetesen errĂľl az aprĂł, ĂĄmde lĂŠnyeges kĂźlĂśnbsĂŠgrĂľl BarbarĂĄnak is kellene tudnia, hiszen ĂşjsĂĄgĂ­rĂłnak tartja magĂĄt (pedig csak egy nevetsĂŠges firkĂĄsz).

Itt mĂŠg azĂŠrt megjegyeznĂŠm, hogy szerĂŠny vĂŠlemĂŠnyem szerint, egy magĂĄra valamit is adĂł ĂŠtterem nem nyilatkozna Ăşgy egy mĂŠdiumnak, hogy "LĂĄszlĂł azt mondja, hogy...". Azt gondolom, hogy ha ezt az egĂŠszet komolyan vettĂŠk volna, akkor vĂĄllalta volna mind az ĂŠtterem, mind pedig a szakĂĄcsa a mocskolĂłdĂł vĂŠlemĂŠnyt. De sem az ĂŠtterem neve, sem annak cĂ­me, sem pedig az igen szilĂĄrd vĂŠlemĂŠnnyel rendelkezĂľ LackĂł-sĂŠf teljes neve nem lĂĄthatĂł sehol a cikkben. MindĂśssze ennyit tudni rĂłluk: Laci a tizenhĂĄrombĂłl... hĂĄt mit ne mondjak, elĂŠg komolytalan ez Ă­gy.

Ismétlem, egyáltalán nem biztos, hogy akik a receptjeiket feltöltik hozzájuk, azok szakácsok. Sõt, inkább azt mondanám, igen csekély a valószínûsége, hogy szakácsok. Szerintem teljesen helyénvaló, ha egy magyar ember magyaros ételt keres. Én inkább akkor kezdenék el aggódni, ha az olaszos, a németes, a franciás ételeket keresnénk a legnagyobb arányban. A globalizációnak és az internetnek köszönhetõen azonban a különbözõ népek, nemzetek konyhamûvészete ezt-azt átvesz egymástól, így természetes, hogy a magyar gasztronómiába is egyre több, nem feltétlenül magyar eredetû étel, vagy alapanyag kerül be (bár a felsoroltak közül nem is egy több tíz éve szerepel a magyar gasztronómiában: koriander, medvehagyma, menta). Hogy ez mennyire bíztató, vagy mennyire nem, szubjektív. Az említett oldal vezetõjének és Barbarának biztosan az?

KĂśszĂśnjĂźk IzabellĂĄnak, hogy ellĂĄtogatott mindannyiunk csalĂĄdjĂĄba, ĂŠs minden magyar ember neveltetĂŠsĂŠt ĂŠs tĂĄplĂĄlkozĂĄsi szokĂĄsait figyelemmel kĂ­sĂŠrte szĂźletĂŠsĂźnktĂľl napjainkig. Hogy ez lehetetlen? Mi tudjuk, de Izabella ĂŠs Barbara nem, mert ha Izabella tudnĂĄ, akkor nem jelentene ki tĂŠnykĂŠnt feltĂŠtelezĂŠseket, ha pedig Barbara is tudnĂĄ, akkor nem Ă­rna le tĂŠnykĂŠnt tĂĄlalt feltĂŠtelezĂŠseket. Honnan tudja ugyanis Izabella, hogy milyen mintĂĄt lĂĄttam pĂŠldĂĄul ĂŠn? EgyĂŠbirĂĄnt Izabella minden bizonnyal pszichiĂĄter is, akinek mindannyian megnyĂ­ltunk, ĂŠs elmesĂŠltĂźk, hogy milyen lelki bajok miatt nyĂşlunk az ĂŠdessĂŠgekhez. Mert ugye ezt a feltĂŠtelezĂŠsĂŠt is tĂŠnykĂŠnt tolta a kĂŠpĂźnkbe. De erre is igaz az, amit fentebb Ă­rtam, miszerint a legtĂśbb emberben ? kivĂŠve az ĂĄltalam cseppet sem tisztelt ThĂźringer BarbarĂĄban ? van annyi intelligencia, hogy tudjuk, ezt nem lehet ennyire ĂĄltalĂĄnosĂ­tva kezelni. EgĂŠszen biztosan vannak, akik ezĂŠrt eszik az ĂŠdessĂŠget. De ott vannak azok az anyukĂĄk ĂŠs nagymamĂĄk, akik gyermekeik, unokĂĄik ĂśrĂśmĂŠre sĂźtnek. Ott vannak azok, akik az Ă­zek ĂŠlvezetĂŠĂŠrt nassolnak, ĂŠs nem vigaszbĂłl. RemĂŠlem, most mĂĄr LackĂł utĂĄn Izabella lĂŠgbĂľl kapott, valĂłsĂĄgot mellĂľzĂľ halandzsĂĄit is sikerĂźlt megcĂĄfolnom.

De ki is ez a Henter Izabella (fotĂł) valĂłjĂĄban? Egy dietetikus, aki tĂśbbek kĂśzĂśtt olyan cikkeket Ă­r, amelyek szerint az orszĂĄgban vĂĄlsĂĄgban van a dietetikus szakma, ĂŠs hogy mennyire nem becsĂźlik meg a munkĂĄjukat. TehĂĄt ĂŠtkezĂŠsĂźnkre vonatkozĂł lekicsinylĂľ vĂŠlemĂŠnye nem nagyon vehetĂľ komolyan az alĂĄbbi idĂŠzet fĂŠnyĂŠben, amely nem rĂŠsze  Barbara cikkĂŠnek, ezĂŠrt nem is emelem ki szĂ­nessel: ?...MagyarorszĂĄgon 1400-1500 dietetikus van, a fele kĂłrhĂĄzban dolgozik, kĂśzel fele elhagyta a szakmĂĄt. Ha leĂŠpĂ­tĂŠs van az intĂŠzmĂŠnyekben, elsĂľkĂŠnt Ăľket bocsĂĄtjĂĄk el. Nincs a kĂśzĂŠtkeztetĂŠsben jogszabĂĄly arra, hogy a diĂŠtĂĄt csak dietetikusok ĂĄllĂ­thatjĂĄk Ăśssze. Az ÁNTSZ megkĂśvetelheti, de jogszabĂĄly nincs rĂĄ. Ez ellehetetlenĂ­ti a munkakĂśrĂźlmĂŠnyeket...? Az ezt a rĂŠszletet tartalmazĂł cikk forrĂĄsa az www.elitmed.hu

És igen! Izabella öngóljaként említeném meg azt, amit az igazi kakaóról ír. Ilyen sületlenséget csak egy pancser firkász és egy dilettáns dietetikus különös párosítása képes leírni. Merthogy Hollandiában igaz, hogy sok kakaót dolgoznak fel, de tudtommal egyetlen Holland kakaóültetvény sincs. Így nincsen igazi Holland kakaó, csak igazi, Hollandiában feldolgozott kakaó. A kettõ nem ugyanaz, és a különbség sem kisebb, mint a kocka és a gömb közötti különbözõség. Arról nem is beszélve, hogy az elõcukrozott kakaó is igazi kakaó, csak éppen cukrozva van. Mert ha nem így lenne, akkor fel kellene jelentenem a világ egyik legnagyobb cukrozott kakaót (is) gyártó cégét a vásárlók megtévesztéséért, amiért igazi kakaónak adja el a termékét. Így tehát ez nem volt más részükrõl, mint sületlenség.

És mi az, hogy igazi étcsokoládé a tejbevonó helyett? Nem tudom, hogy más országokban erre milyen szabályozás vonatkozik ? mondjuk nem is érdekel, mert eme cikk célközönsége a magyar ?, de Magyarországon csak olyan termékre lehet ráírni, hogy csokoládé, amelyik valóban az, tehát igazi. Minden mást lehet tejbevonónak, vagy csokoládé ízû valaminek hívni. Ebbõl kiindulva teljesen értelmetlen az igazi étcsokoládé szókapcsolat, hiszen ez azt jelentené, hogy igazi igazi. Felesleges tehát az igazi jelzõ egy amúgy is, neve által teljesen nyilvánvalóan igazi termék elé. Nem is elemzem tovább ezt a pár mondatot, mert egy kisebb esszét lehetne írni annak silányságából.

Lencsesaláta sajtos pirítóssal? Nem csoda, hogy csak bámulnak tágra nyílt szemekkel. Ezek alapján szerintem nagyon sok magyar háziasszony és családtagjaik nevében jelenthetem ki, hogy szerencsések lehetünk, hogy nem az Egészségügyi Szakmai Kollégium Dietetika, Humán Táplálkozás Tagozatának vezetõje készíti el a vacsoránkat. És hogy szegényesek lennénk? Szegények igen, de szegényesek semmiképpen sem. A magyar ember amúgy vacsorára nem feltétlenül eszik milánóit. Annál inkább vajkrémmel vagy körözöttel megkent kenyeret, esetleg egy-két pohár tejjel. Természetesen biztos van, aki milánóit eszik vacsorára, de nem hiszem, hogy ettõl még szegényes lenne. Ha pedig tényleg milánói a vacsora egy magyar asztalon, akkor azt hiszem, komoly meggondolatlanság azt konzervatívnak nevezni.

Egy kis ĂŠrtelmezĂŠs: KonzervatĂ­v (maradi, rĂŠgimĂłdi; ĂŠrtĂŠk megĂľrzĂľ; ellensĂŠges az ĂşjdonsĂĄgokkal szemben). Ha ebben az ĂŠrtelemben vesszĂźk a szĂłt, akkor bizony vagy nem igaz ez rĂĄnk, magyarokra, vagy ha igaz, akkor nem ĂŠrtem, hogyan tĂśrhetett be a magyar gasztronĂłmiĂĄba a sok-sok idegen sĂźti ĂŠs ĂŠtel, amelyekrĂľl Barbara hadovĂĄlt fentebb oly elĂ­tĂŠlĂľen. Azonban ha mĂŠgis kiderĂźlne, hogy konzervatĂ­vak vagyunk (esĂŠlytelen), akkor arra ĂŠn szemĂŠly szerint bĂźszke lennĂŠk, ugyanis az azt jelentenĂŠ szĂĄmomra, hogy tiszteljĂźk a gyĂśkereinket ĂŠs a hagyomĂĄnyainkat. Vajon ez miĂŠrt olyan elĂ­tĂŠlendĂľ mind Barbara, mind pedig Izabella szĂĄmĂĄra?

Szerintem Henternek addigra ment el teljesen a jĂłzan esze ĂŠs Ă­tĂŠlĂľkĂŠpessĂŠge, mĂ­g elĂŠrt a vĂŠlemĂŠnyĂŠnek kifejtĂŠsĂŠben eddig a pontig. A hĂşsleves ugyanis tradicionĂĄlisan rĂŠsze a magyar csalĂĄdok vasĂĄrnapi menĂźjĂŠnek a pĂśrkĂślttel ĂŠs a rĂĄntott hĂşssal egyĂźtt. Mi magyarok ezt szeretjĂźk, ezek a rĂŠszei a hagyomĂĄnyainknak, ĂŠs akit ez zavar, az menjen ĂŠs egyen lencsesalĂĄtĂĄt sajtos pirĂ­tĂłssal ahelyett, hogy a magyar hagyomĂĄnyokat fikĂĄzza. EgyĂŠbkĂŠnt mellĂŠkesen jegyeznĂŠm meg, hogy a leveseink tele vannak zĂśldsĂŠggel, a pĂśrkĂślt ĂŠs a rĂĄntott hĂşs mellĂŠ pedig ĂĄltalĂĄban valamilyen savanyĂşsĂĄg dukĂĄl. A savanyĂşsĂĄg pedig kĂŠt ok miatt is igen egĂŠszsĂŠges: 1.) nyers zĂśldsĂŠgeket tartalmaz. 2.) ecetet tartalmaz, amely szintĂŠn nem egĂŠszsĂŠgtelen. Ez tehĂĄt inkĂĄbb hagyomĂĄny ĂŠs tradĂ­ciĂł, mint fantĂĄziahiĂĄny. De ugye honnan is tudhatna Barbara bĂĄrmit is a magyar hagyomĂĄnyokrĂłl ĂŠs tradĂ­ciĂłkrĂłl.

Az pedig, hogy kinek mennyi a fĂľzĂŠsi gyakorlata, egyĂĄltalĂĄn nem hozhatĂł ĂśsszefĂźggĂŠsbe a fĂľzĂľmĂťsorokkal, mert egyrĂŠszt ahhoz, hogy valaki abbĂłl szerezzen gyakorlatot, a tĂŠvĂŠ elĂľtt kellene elkĂŠszĂ­tenie az ĂŠtelĂŠt lĂŠpĂŠsrĂľl lĂŠpĂŠsre. MĂĄsrĂŠszt pedig, a fĂľzĂľmĂťsorokbĂłl a mĂťsoridĂľ drĂĄgasĂĄga miatt ĂĄltalĂĄban az elkĂŠszĂ­tĂŠs hĂĄromnegyede kimarad. A gasztrooldalak pedig ? fĂľkĂŠnt az a kettĂľ, amelyet Barbara elĂľszeretettel emleget ? mĂŠg annyi gyakorlatot sem adnak.

Egyébiránt az, hogy sok a fõzõmûsor és a gasztrooldal, ahogy Izabella említette, egyértelmûen azt jelenti számomra, hogy a magyarok igen is szeretnek fõzni, és idõt áldozni a konyhában való alkotásra. Hogy miért gondolom ezt? Azért, mert a televíziós csatornákon minden egyes percnyi mûsoridõ komoly százezrekbe, vagy akár milliókba kerül (ez függ a csatornától és a mûsoridõtõl), miközben egy fõzõmûsor a legrövidebb változatban is legalább 15-20 perces. Ha nem lenne erre igény, akkor biztosan nem költenének erre ennyi pénzt. Tehát igény van rá. És hogy mennyire fantáziadúsak és idõt nem spórolósak a magyar háziasszonyok ? már feltéve, hogy ezt megengedhetik maguknak ?, arról éppen az interneten megszámlálhatatlanul nagy mennyiségben fellelhetõ gasztrooldalak és gasztroblogok sokasága tesz tanúbizonyságot. Ez utóbbiak legalábbis mindenképpen. Így azt hiszem, Henter ezen állítása is elbukott.

Itt megint igen komoly a pontatlansĂĄg, mert az aluljĂĄrĂłs pĂŠksĂŠggĂŠ degradĂĄlt Ăźzletekben nagyjĂĄbĂłl semmit sem kapunk az emlĂ­tett pĂŠnzĂśsszegĂŠrt. A helyzet nagyjĂĄbĂłl ugyanez a zĂśldsĂŠgesnĂŠl. ArrĂłl nem is beszĂŠlve, hogy kimondottan zĂśldsĂŠgtĂľl sosem fogunk jĂłllakni. De annyibĂłl, amit 200 forintĂŠrt vehetĂźnk, egĂŠszen biztos, hogy ĂŠhen veszĂźnk. ArrĂłl mĂĄr nem is beszĂŠlve, hogy egy ĂĄtlagos magyar csalĂĄd nĂŠgy fĂľs. FejenkĂŠnt 200 forint, az mĂĄr 800 forint / ĂŠtkezĂŠs (napi 3 ĂŠtkezĂŠs 2.400 Ft, ami havi szinten 72.000 Ft), ĂŠs ez mĂŠg csak a zĂśldsĂŠg. IgazĂĄn ĂśrĂźlĂśk, hogy Henter szerint ez Ă­gy rendben van, de ezek utĂĄn mĂŠg csodĂĄlkozik, hogy nem tĂşl nĂŠpszerĂť ĂŠs megbecsĂźlt a szakmĂĄja?

És mi az, hogy a magyarok elfelejtették, mit kell a zöldséggel csinálni? A zöldség is épp olyan konyhai alapanyag, mint a többi. Ezalatt azt értem, hogy sokféleképpen felhasználhatóak. Süthetjük, fõzhetjük, ehetjük nyersen. Mitõl egészségesebb a wokban grillezett zöldség, vagy a párolt a fõzöttnél? Mert ugye fentebb Barbara leszólta a levesbe belefõzött répát és a fõzeléket is. Tudni kell minden zöldségrõl és gyümölcsrõl, hogy a bennük lévõ vitaminok hõhatásra lebomlanak. Ez azt jelenti, hogy a grillezést és a párolást követõen pont ugyanolyan, kizárólag csak élvezeti célból fogyasztható ételt kapunk, mint fõzés után, hiszen az említett feldolgozási formák mind magas hõmérsékleten történnek. Így aztán szépen lassan egyre biztosabb leszek abban, hogy Barbara, és ez az alkalom szülte egészségügyi menedzser vagy annyira buták, hogy mindezt nem tudják, vagy szándékosan akarják közösen lejáratni a magyarok étkezési szokásait. Ezt tûnik igazolni géniusz menedzserünk azon agyszüleménye is, hogy a zöldségek savanyítását is azon feldolgozási formák közé sorolja, amelyeket így összegez: ?A magyarok mintha elfelejtették volna, hogy mit kell a zöldségekkel csinálni, maximum fõzeléknek fogyasztják berántva, habarva vagy savanyúságnak.?

Köztudott ugyanis, hogy a zöldségek savanyításának mára már több ezer éves hagyománya van, és gyakorlatilag ez az egyetlen olyan tartósítási módszere a zöldségeknek, amelyek során megõrzik vitamintartalmuk nagy részét. Így nem hogy felejteni kellene a savanyúságok készítését és fogyasztását, hanem erõsíteni. Ezt amúgy szintén több nemzetközi kutatás is gazolta: a természetes módon erjesztett savanyúságok nagyon egészségesek, vitaminban dúsak, valamint kimondottan jó hatást gyakorolnak az emberi szervezetre, ezen belül is leginkább az emésztõrendszer teljes szakaszára. Szóval, nem kell rögtön mindent elhinni egy egyre inkább hiteltelen álújságírónak és egy hirtelen kelt egészségügyi menedzsernek.

Ami pedig a mártogatósokat illeti, a magyar konyha két leghíresebb krémje az Erõs Pista és az Édes Anna. Mindkettõ nyers zöldségbõl készül. De beszélhetnénk a reszelt tormáról, a tartármártásról, a paradicsomszószról, vagy éppen a meggyszószról, szóval ezekben sincs akkora hiány, mint ahogy azt fröcsögi a cikk. A tepsinek és a lábasnak pedig hazánkban a cserépedényekkel együtt sok-sok éves hagyománya van, ezek használatában nem szenvedünk hiányt. A wok ? ami nem más, mint a kínai serpenyõ ? pedig nem éppen nevezhetõ nemzeti edényünknek, így azt hiszem, ha használatát nem visszük túlzásba, senki sem vethet ránk követ. Vagy ha mégis, akkor kövezzük meg a kínaiakat is, amiért a rizspárlatukat nem butykosban tartják, ami pedig nekik nem nemzeti tárolóeszközük.

Na ez nem mĂĄs, mint a rendszervĂĄltĂĄs Ăłta a demokrĂĄcia lĂĄtszatakĂŠnt fenntartott csĂşfsĂĄg mellĂŠktermĂŠkekĂŠnt nyakunkba ĂśmlĂśtt mocsok hatĂĄsa. Az ĂŠn gyermekkoromban az iskolĂĄban mĂŠg rendszeresen adtak az ebĂŠdhez, uzsonnĂĄhoz zĂśldsĂŠgeket, gyĂźmĂślcsĂśket. És nem hogy ne ismertĂźk, vagy ne ettĂźk volna meg, de mĂŠg repetĂĄztunk is volna belĂľle, ha lehetett volna. Akkoriban a televĂ­ziĂłban olyan reklĂĄmok mentek, hogy ?minden nap egy alma, ĂŠs a doktor alma?, ĂŠs nem az, hogy egyĂŠl meg minden nap egy pohĂĄr gyĂźmĂślcs Ă­zĂť (tehĂĄt nem gyĂźmĂślcsĂśset) joghurtot, ĂŠs egy kĂŠtfajta multivitamin kĂŠszĂ­tmĂŠnyt. Az, hogy ma a kisiskolĂĄsok nem fogyasztanak elĂŠg gyĂźmĂślcsĂśt ĂŠs zĂśldsĂŠget, szintĂŠn nem nevezhetĂľ igĂŠnytelensĂŠgnek. A mĂŠdiĂĄnak hatalmas nevelĂľ ereje van, ĂŠs ma a mĂŠdia nem a gyĂźmĂślcsĂśkre ĂŠs a zĂśldsĂŠgekre neveli a nĂŠpet. Az anyukĂĄkat pedig azzal csĂĄbĂ­tjĂĄk el, hogy folyton azt sugalljĂĄk, a gyermekĂźknek adjanak egy kapszulĂĄt, mert abban minden benne van, amire egy fejlĂľdĂľ szervezetnek szĂźksĂŠge van. TehĂĄt az, hogy az otthonok ĂĄtalakulnak, ĂŠs eltĂťnnek  (ha egyĂĄltalĂĄn tĂŠnyleg eltĂťnnek) belĂľle fontos ĂŠs hasznos dolgok, sokban fĂźgg a nĂŠpbutĂ­tĂł mĂŠdiĂĄbĂłl ĂśmlĂľ reklĂĄmok sugallta alaptalan, a valĂłsĂĄgot mellĂľzĂľen megtĂŠvesztĂľ hazugsĂĄgoktĂłl (mint pĂŠldĂĄul ez a cikk is, amelyre ĂŠppen reagĂĄlok).

Ami pedig Henter azon kijelentĂŠsĂŠt illeti, hogy minden iskolĂĄba tanĂ­tani kellene az egĂŠszsĂŠges tĂĄplĂĄlkozĂĄst, nem nagyon tudom komolyan venni a tĂľle fent beidĂŠzett mondatokat kĂśvetĂľen, mert ahelyett, hogy azt sugallanĂĄ: Izabella a gyermekek egĂŠszsĂŠges tĂĄplĂĄlkozĂĄsa miatt aggĂłdik, inkĂĄbb vĂĄltja ki azt az ĂŠrzĂŠst, hogy a sajĂĄt ? ĂŠs a szakmabeliek ? megĂŠlhetĂŠsĂŠnek nehĂŠzsĂŠge okozhat szĂĄmĂĄra komoly aggodalmakat. EgyĂŠbirĂĄnt pedig nem hiszem, hogy ezt kellene oktatni az iskolĂĄban. Nem hiszem, hogy ma, amikor a fiatalok nagy rĂŠsze az ĂĄltalĂĄnos iskolĂĄbĂłl elballagva mĂŠg mindig komoly helyesĂ­rĂĄsi, fogalmazĂĄsi, mondatalkotĂĄsi, olvasĂĄsi, szĂśvegĂŠrtĂŠsi ,ĂŠs nem utolsĂł sorban kommunikĂĄciĂłs problĂŠmĂĄkkal kĂźzd (arrĂłl nem is beszĂŠlve, hogy a fizika, matematika ĂŠs egyĂŠb tĂĄrgyak terĂŠn mennyire hiĂĄnyosak a tudĂĄsuk), arra kellene feleslegesen tanĂłrĂĄkat fecsĂŠrelni, hogy megtanĂ­tsuk nekik, hogy a milĂĄnĂłi ĂŠs a pĂŠksĂźti az ĂśrdĂśgtĂľl, mĂ­g a lencsesalĂĄta ĂŠs a sajtos pirĂ­tĂłs pedig az istentĂľl valĂł ? legalĂĄbbis Izabella szerint.

És mire idáig elértünk, már jó sokszor lehúzták a tésztát a pocskondiázó cikkben, pedig van olyan nemzet, amelyik még nálunk is több tésztát fogyaszt. Ez pedig nem más, mint az olasz. Mégsem hallani sehol, hogy az olaszok a sok-sok tésztától és az arra feltétként felpakolt töménytelen mennyiségû cukros, édes szósztól, mártástól, valamint a rászórt iszonyatosan sok zsíros sajttól egészségtelenek lennének. Pedig õk már az anyatejjel szívják magukba a spagettit, pennét, makarónit, tortellinit és természetesen a raviolit. Így azt hiszem, felesleges azt sugallni, és ránk erõltetni, hogy ha tésztát eszünk, akkor egészségtelenül táplálkozunk. És ha mi, magyarok elhízottak vagyunk, akkor mik az amerikaiak a sok marhahússal, sült krumplival, gyors éttermi szeméttel?

A sok betegség pedig, amelyet Izabella a táplálkozással hozott összefüggésbe, nem feltétlenül azért van, mert tésztát eszünk, és nem lencsesalátát, hanem sokkal inkább a növényvédõszer maradékokkal teli, gombaölõ- és rovarölõszerrel kezelt zöldségek, gyümölcsök, gabonák miatt, amin csak ront, ha ezekbõl még többet eszünk. De természetesen a fentebb említett betegségekhez jócskán hozzájárulnak a multinacionális élelmiszergyártó cégek adalékanyagokkal, sóval, cukorral, tartósítóval maximálisan teletömött termékei is. Így nem mondom, hogy ne fogyasszunk zöldségeket, de azért ne is jelentsünk ki olyan orbitális baromságokat, hogy azért leszünk betegek, mert mondjuk sok tésztát eszünk.

Mindent Ăśsszegezve azt kell, hogy mondjam, a magyar valĂłban igyekszik olcsĂłn ĂŠtkezni, mert a drĂĄgĂĄt nem tudja megfizetni, de egyĂĄltalĂĄn nem igĂŠnytelen. A magyar gasztronĂłmiĂĄban rengeteg finom, egĂŠszsĂŠges ĂŠs hĂ­res ĂŠtel talĂĄlhatĂł. Az pedig, hogy ĂŠteleink nem wokban kĂŠszĂźlnek, hanem lĂĄbasban ĂŠs serpenyĂľben, inkĂĄbb tekinthetĂľ helyrajzi kĂŠrdĂŠsnek, mint fantĂĄziahiĂĄnynak, vagy igĂŠnytelensĂŠgnek. A magyar konyha tehĂĄt sokrĂŠtĂťen Ăśsszetett, ĂŠs gazdag mind fantĂĄzia, mind pedig alapanyag tekintetĂŠben, ĂŠs remĂŠljĂźk, ezt sosem fogjĂĄk tudni sem eltaposni, sem meggyalĂĄzni a ThĂźringer Barbara, Henter Izabella ĂŠs az interjĂşfelkĂŠrĂŠstĂľl mĂĄmorosan lĂłdĂ­tĂł LackĂł-pincĂŠr fĂŠlĂŠk.

Aki esetleg szeretne BarbarĂĄnak kĂśszĂśnĂľlevelet Ă­rni a magyar gasztronĂłmiĂĄt gyalĂĄzĂł cikke miatt, az ezen cĂ­mek valamelyikĂŠn teheti meg: barbara.thuringer@gmail.com, tbarbara@mail.index.hu.

sponsored links