Navigci
Fõoldal
Kategóriák
2014 Összes
2013 Összes
2012 Összes
2011 Összes
2010 Összes
Linkcsere Új blog ajánlásaLinkcsere
RSS
Étel vagy méreg?
sponsored links
Reflexológusként sok emberrel kerülök kapcsolatba nap, mint nap, de az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy egészséges ember csak az orvosi anatómiakönyvekben létezik.
A ,,Betegség, mint krízis és esély" címû könyvében Edgar Heim a következõket írja:,,Egy felnõtt 25 év alatt átlagosan 1 életveszélyes, 20 súlyos és 200 közepesen súlyos betegségen esik át".*
Betegségeink 90-95%-át saját természetellenes életmódunk okozza.
Mire gondolok? Elsõsorban a helytelen táplálkozásra, vagyis az önmérgezésre.
1 év alatt kb. 2-4 kg szilárd szennyezõdést lélegzünk be, 8 kg szilárd szennyezõdést eszünk meg, 4,5 l rovar- és gyomírtószert, több kg nitrátot,hormont, antibiotikumot juttatunk be az élelmiszerekkel, és kb. 54,5 kg a dalékanyagot.
Ma kb. 20 ezer féle adalékanyag van forgalomban, és az emberek szinte semmit nem tudnak róluk.
New Yorkban mûködik a világ legnagyobb illat- és ízelõállítója.Próbál elrejtõzködni.Itt nem létezik nyilvánosság tájékoztatása, sem sajtóosztály. A nemzetközi adatbankok is csak szegényes információkkal tudnak szolgálni: az éves forgalom kb. 1.1 milliárd dollár, a foglalkoztatottak száma kb. 4200 fõ.Gyáregységei vannak az Egyesült Államokban, számos leányvállalat Európában.Különös: ez a vállalat befolyásolja milliók ízlését, azt, amit emberek milliói esznek. Uralja a levesporok, dobozos húsok, a TV elõtti rágcsálnivalók és mélyhûtött pizzák ízét. A cég rendkívül kreatív,megállás nélkül talál ki új aromákat, ízeket. Vagyis lenne mit megosztania a nyilvánossággal, de õ nem teszi.
A vállalat azonban a modern táplálkozáshoz is hozzájárult. 1991-ben egy olyan hústáplálékot talált ki, melyet mikrosütõben kevesebb, mint 600 másodperc alatt megbarnul, és egy speciális aromapor hozzáadásával még ízében is hasonlít a húsra. Egy másik találmánya: a kemikáliák összeállításával bizonyos élelmiszerekben, szappanokban, mosószerekben kellemes eperízt, míg a cigarettáknál édes, gyümölcsszerû ízt hoztak létre.
Csak ebbõl az ágazatból 250 millió dollár forgalmat bonyolítanak le évente.
Milyen adalékanyagok vannak ma forgalomban? 7 fõ csoportra oszthatjuk õket:
-tartósítószerek
-színezékek
-antioxidánsok
-állományjavító és módosítóanyagok
-aromaanyagok
-ízfokozók
-édesítõszerek
A laboraroma a modern élelmiszergyártás legfõbb anyaga. A termékek a titokzatos porocskák és folyadékok nélkül élvezhetetlenek lennének, és eladhatatlanok a szupermarketekben.
Azoknak az élelmiszereknek, amiket nap mint nap elfogyasztunk, közük sincs ahhoz, amit mi hiszünk róluk.
Pl: a Tyúkhúsleves csigatésztával nevû zacskós készítmény 2 gramm szárított tyúkot tartalmaz granulátum formájában. Ez nem több, mint 7 gramm eredeti tyúknak felel meg. Természetesen nincs a világon olyan ember, aki ehhez tyúkízt tudna varázsolni 4 tányér leveshez. A cég képes erre 1 gramm aromával, gyári ízzel. Lényegesebb alkotórészei után ,,jódozott só-aroma-ízfokozó" levesnek kellene hívni. Ez persze nem hangzik valami csábítóan. Ki venné meg, ha ez lenne ráírva?
Ezek az ízmanipulációk szinte láthatatlanok, érzékszervvel alig érzékelhetõk.
Az ízváltozáshoz elképesztõen kicsiny mennyiségek elegendõek.
Pl: a menthenthiolból egy literben 0.2 milliárdnyi gramm képes a friss grapefruitlé ízének benyomását kelteni. 100%-os gyümölcslevek kerülnek a boltokba, holott mesterséges összetevõkbõl állnak, azaz 100%-ig megtévesztõ vegyi koktélból. Hogy milyen aromát használnak fel? Ez az elõállító gyártási titka.
Az élelmiszerekben ma kb. 6000 aromát használnak fel.
Egyik ilyen vállalatnak abból az anyagból, mely pl. a joghurtot mogyoróízûvé varázsolja, elegendõ 5 mg 1 millió liter víz ízesítéséhez.
Mégis megdöbbentõ mennyiségek kelnek el belõlük évente. Csak Németországban évente 15 ezer tonna , amelybõl 5100 tonna édes, 5500 tonna gyümölcsízû. Ez 15 millió tonna élelmiszerhez elegendõ.
Minden állampolgár -csecsemõtõl az aggastyánkorig- naponta 500 gramm iparilag ízesített élelmiszert fogyaszt, az átlagos napi élelmiszerfogyasztás felét.
Most már a csúcstechnológia nemcsak a zöldségek és gyümölcsök hasonmásait képes létrehozni, hanem készételekét is: van hamburgeraroma, tésztaaroma, tyúkhúsleves-aroma. Azonban ez az ipar minden energiáját arra fordítja,hogy eltávolítsa termékeib õl a hasznosat, a tápanyagokat. Rengeteg olyan élelmiszert fogyasztunk, amire a szervezetünknek egyáltalán nincs szüksége.Ezek az imitált élelmiszerek olyan anyagokból állnak, amelyek semmilye tápértékkel nem rendelkeznek.
Ki tudta pl., hogy a fûrészporból eperaromát állítanak elõ? Bár málnaaromaként is használhat, de képes akár kakaóra, csokoládéra, vagy vaníliára is.
Ki tudta, hogy a vanília szintetikus pótlékát vanilinnak nevezik? Én mindig azt hittem, hogy a kettõ megegyezik.
Ha elolvassuk az élelmiszerek hátulján az összetételt -sok embernek ez az elsõ vásárláskor- ott gyakran a költészeté az elsõbbség. Mindenen azt olvassuk, hogy természetes, vagy természetazonos aromát tartalmaz. A fûrészpor, amelybõl eperaromát nyernek, ausztrál fákból származik,kétségkívül természetes eredetû. A vörös tetû, amivel a csokoládét színezik, szintén természetes.
Az egyik legnagyobb vállalatnál pl. mogyorómaradékot és búzasikért vesznek, majd hozzáöntenek sósavat és nátriumlúgot. A készítmény lehet szalámi vagy disznóhús ízû, üvegekbe töltik, s mint ízhelyettesítõt adják el.Vegetáriánusoknak ajánlják...
Ez a fajta természetesség az élelmiszeripar számára nagyon elõnyös: a dolgok egyre olcsóbbak lesznek.
Pl. az õszibarackíz kilónkénti ára a 80-as évekbeli 2000 dollárról a 90-es évek közepére 1200 dollárra csökkent. A penészgombák és talajbaktériumok kétségtelenül olcsóbb alapanyagok, mint a friss gyümölcsök.
A citromsav az élelmiszeripar legfõbb alapanyaga. A közhiedelemmel ellentétben nem citromból nyerik ki, hanem kizárólag kisebb élõlények váladékából. Ki akarna a gyárakban citromot facsarni, amikor egy bacilus vagy penészgomba kibocsátja a friss savat? A sav a kólában és más üdítõitalokban a frissen pezsgõ jellegért felel, azonban sok készételben, ezenkívül mosó- és tisztítószerekben is elõfordul. Ugye ezek az aromák is természetesnek nevezhetõk?
Az *aroma *szót használják a termékeken, ha az ízanyagokat mesterségesen állították elõ. De ismertek- e olyan embert, aki meg tudja mondani, hogy pl. a kólán mit rejt az aroma szó?
Az elfogyasztott élelmiszerek egyharmadát enzimek és mikroorganizmusok segítségével állítják elõ. A ,,rohalase" enzim pl. segít a marcipánt puhán tartani, ezenkívül segíti a keményítõenyv viszkozitásának optimális beállítását a papírgyártásnál.
Az étkezõ anélkül, hogy észrevenné, aromafüggõvé válik. Az erõs ízek fogynak a legjobban, a salsa szósz forgalma pl. 1991 és 1995 között megduplázódott,488 millió dollárra nõtt. Fejenkénti fûszerfogyasztásunk az elmúlt tíz év alatt 0,5 kg-mal nõtt.
,,Európában a fiataloknak 20-szor olyan erõs ízekre van szükségük az íz felismeréséhez, mint 10 évvel ezelõtt"- állítja egy tanulmány.
1995 júliusában egy iskola 7. osztályában vakpróbán 5 gyerek közül 4 a konzerv õszibarackot finomabbnak tartotta, mint a frisset.
A picik 1 és 4 éves koruk között ösztönösen azt választják ki az élelmiszerek közül, ami számukra fontos. Amikor elég kalóriát magukhoz vettek, abbahagyják az étkezést. Ettõl függetlenül a szülõk ilyen pici korban is próbálják teletömni a babákat szintetikus élelmiszerekkel, tápszerekkel. Ezek a gyerekek sokkal betegesebbek, vitaminhiányosak, alultáplált ak. Ahhoz, hogy az apróságokat megóvjuk a hiánytáplálkozástól, mindenképpen kiegészítésre van szükség. A másfél-3 éveseknek szánt babakonzervek túl kevés energiát (kb.a szükséges 70%-át), fehérjét és szénhidrátot tartalmaznak.
Egyre nagyobb mennyiségû élelmiszert fogyasztunk abból adódóan, hogy nincs az élelmiszereknek tápértéke. Nem kell csodálkozni azon, hogy a szív és érrendszeri megbetegedések rizikófaktorai már az iskoláskorú gyermekeknél is kimutathatók: a túlsúly, a magas vérnyomás, magas vérzsírtartalom. Már 1990-ben az 5 és11 év közötti korosztálynál minden 3. gyermeknél lerakódásokat találtak az érfalon. Ez az arány fokozatosan romlik. Veszélyben a gyermekek csontrendszere is. A kóla kivonja a kalciumot a csontokból, csontritkuláshoz vezet. Itt az az egy baj van, hogy errõl a fogyasztókat nem tájékoztatják. Ugyanis ez a cimkéken nincs feltüntetve.
*A FOGYASZTÓNAK SEMMI LEHETÕSÉGE NINCS ARRA, HOGY RÉSZLETEIBEN IS MEGTUDJA, HOGY MI KERÜL AZ ÉTELBE. *
Ez a húsiparra is kiterjed. A kolbászféléket pl. füstölés helyett folyékony füstanyaggal spriccelik. 10-bõl 7 húsgyár alkalmazza. Ezt teszik zöldségkonzervekbe, levesekbe, fûszerekbe is. A füstölési aromák, amellyel a szalonnákat és kolbászokat permetezik, rákkeltõ hatásúak, és az öröklõdési anyagot károsítják. Ezeknek a kolbászoknak a tusfürdõit kátránykivonatból nyerik.
A szervezet be van csapva. Ez fiziológiailag hiányállapotokhoz vezet. A következmény pedig farkaséhség. A reflexszerû reakció erre a továbbevés.
Ami talán a legmegdöbbentõbb, az az, hogy nemsokára a boltokba kerül egy halolajas eperjoghurt gyermekek számára. Ha minden igaz, úgy fogják reklámozni, hogy megelõzhetõk vele a gyermekeknél a szív és érrendszeri betegségek. Az valószínüleg nem lesz ráírva, hogy szintetikus, és a benne lévõ a nyagok daganatot okozhatnak.
Nagyon sok gyermek szenved ma csontritkulásban, ami régen nagymama- betegség volt. Az ok: a fiúk 3/4-ét, a lányok 2/3-át fogyasztják a szükséges kalciummennyiségnek.
Egyik könyv azt írja, hogy: ,,A középkorban a szegényparasztság is jobban el volt látva tápanyagokkal, mint most a jóléti társadalom gyermekei."Elgondolkodtató, miért van ez így. A vitamin és ásványi só szükségletük nincs fedezve.
A mai idõs emberek többszörösen alultápláltak, ugyanis a vitaminhiányos táplálékokból is túl keveset esznek.
Térjünk át egy kicsit az állatokra, azokra, melyeket elfogyasztunk.
Ezekben az élelmezési szempontból tenyésztett állatokban számtalan vírus, gomba, baktérium szaporodhat el mind a tenyésztés, mind a feldolgozás során. Rengeteg hormonális és antibiotikus kezelést kapnak, hogy a tömegistállókban el õforduló rengeteg kórokozónak ellen tudjanak állni. Ez mind a húsban raktározódik, és elfogyasztjuk. Akkor még a különbözõ állattápokról nem is beszéltünk, melyek legnagyobb része elhalt állatok tetemeibõl, belsõ szerveibõl készül.
Van olyan tápszergyártó cég, amely kínál barackos, kókuszos, karamellás, mentás keverékeket. Ugyanis ha jobban ízlik az állatoknak, akkor többet esznek, vagyis jobban híznak. Pumpálják õket tápérték nélkül.
Egy tenyészetben csináltak egy kísérletet. 3 részre osztották a malacokat. A csoport elsõ fele sima tápot kapott, a második fele epreset (mivel rájöttek, hogy a disznó szereti az epret), a harmadik fele epres-tejszínhabosat. Azok a malacok, amelyikek az epres-tejszínhabos tápot kapták, napi 20 dkg-mal többet híztak, mint azok, amelyikek sima tápot fogyasztottak.
Az Ideál magazin 2001. júniusi számában a következõket írják:
,,Bár az EU a borjak boxban tartását megtiltotta, az állatokat még ma is etethetik vasmentes, mesterséges takarmánnyal. Így ezek vérszegények lesznek, ám a keresett ,,fehér" húst adják."
Vagy:
,,Egy pulykakakas normális esetben 26 hét alatt éri el a közel 7 kg-os végleges súlyát, a hízlalt pulykák viszont 14-22 hét alatt 8-19 kg súlyúak lesznek. A mellizom súlya olyan nagy, hogy az állatok el õre billennek."
Vagy:
"A túltenyésztett fejõstehenek ma 2-szer, sõt 3-szor annyi tejet adnak, mint a régiek. Ennek következményeként azonban egyre gyakrabban szenvednek tõgygyulladásban és más betegségekben. Egy régi vágású tehénnek élete folyamán 8-10 borja született, a turbótehenek viszont 3-4 év után kimerülnek, és a vágóhídon végzik."
A vegetáriánusok sincsenek biztonságban. Hisz ezeknek az intenzív fóliás zöldségeknek, növényeknek a termesztése sokféle gomba és rovarölõszer használatával folyik. De problémát jelentenek még a mûtrágyák, a növényeken megtelepedõ baktériumok, vírusok is.
Amerikai kutatók arra az eredményre jutottak, hogy nagy valószínûséggel a gyomok és férgek ellen használatos vegyszerek a felelõsek azért, hogy mind nagyobb számban tapasztalható nyiroktumor. Az elmúlt évek során megkétszerezõdött azoknak a személyeknek a száma, akik ilyen típusú rákos daganatban szenvednek. A leggyakoribb formája a nyirokmirigyrák.
A citrusgyümölcsök igen hajlamosak a romlásra és a penészesedésre. A tartósság érdekében a felületüket konzerválószerekkel kezelik. A lé- és vitaminveszteség elkerülésének érdekében a gyümölcsöket mesterséges viaszbevonattal is ellátják. Ezek a szerek a gyümölcs ízét kedvez õtlenül befolyásolják, és roncsolják sz ervezetünket.
Tehát, a vegetáriánusok sincsenek jobb helyzetben...
ÉDESÍTÕSZEREK
Ez a fehér por vegyileg elõállított mûanyag. 1996-ban csak Németországban 700 millió liter üdítõitalba keverték. Az egyik legnagyobb kóla gyártó cég ezt keveri diétás italaiba. Ez az anyag szintén rákkeltõ hatású. Egy Amerikai Rákkutató társaság 80 ezer hölgyet vizsgált, és megállapította, hogy azok a nõk, akik édesítõszert fogyasztottak, sokkal jobban híztak, mint azok, akik cukrot.
Az aspartam (több édesítõszer hatóanyaga) amely több, mint 100 országban és 5000 termékben gondoskodik az álédességrõl (pl.cola light) a gyermekeknél pl. a szellemi fejlõdés zavarát okozhatja. Amennyiben az édesítõszert fogyasztják, a vérükben mérgezõ koncentráció halmozódhat fel belõle. Mellékhatásai lehetnek: szédülés, fejfájás, depresszió, sõt emlékezetkiesés, pánikroham és epilepsziás rohamok. Egyes tudósok szerint az agytumorért is felelõssé tehetõ. Gyermekeknek adni vétek. Ez az anyag állatkísérletekben hólyagrákot idézett elõ. A saccharin ugyanúgy rákkeltõ hatású.
A gyerekek kedvence, az epres és banános gyermekjoghurt sem tartalmazza a szerzõdésben meghatározott 40% gyümölcsöt, csak a felét. A 80% valami más. Ki tudja, micsoda? A gyümölcsöt benne algakrém, esetleg zselatin helyettesíti.
Még néhány érdekesség:
A csokoládépudingot részben hasonló összetevõkbõl keverik össze, mint a kutyaeledelt.
A csemegebor ugyanazoknak az összetevõknek köszönheti zamatát, mint a szájöblítõ.
Feltaláltak egy zsírpótló anyagot, ami nem hízlal. Mivel azonban az anyag megfékezhetetlenül száguld át a beleken, hasmenés fenyegeti fogyasztóit. Egyúttal kiürülnek a létfontosságú vitaminok is.
ÉTELALLERGIÁK
A gyermekek 42%-a szenved rejtett ételallergiában. Ezek közül sokat fel sem ismernek. Az orvosoknak nem könnyû a dolga. Korunkban 20 ezer különbözõ adalékanyag van használatban. A detektív adottságú orvosoknak van a legtöbb esélyük a sikerre.
Gyermekek és tinédzserek százai halnak meg minden évben 1-1 anafilaxiás sokkban, az élelmiszerekben elrejtett allergének által. Egy sokkhoz elenyészõ mennyiség elegendõ, még a halálos adag is parányi. A tojás pl. allergiás reakciót válthat ki már 0,3 ezred %-os mennyiségben is.
Egger Dr. csinált egy kísérletet. Kis betegeit olyan diétára fogta, amelybõl hiányzott a zacskós leves, a dobozos ételek, a hamburger, a készjoghurt. Az allergiát kiváltható anyagok, mint a szója, tehéntej, hal is törölve lett az étlapról. Pluszban kiegészítette étrendjüket bio körülmények közt termesztett növényekbõl álló táplálékkiegészítõkkel.
A 76 hiperaktív gyermek közül 63 magatartása egyértelmûen javult a vizsgálat során.
Egy 88 gyermekes migrénes csoportnál a panaszok a gyermekek 93%-ánál eltûntek. Megdöbbentõ módon ezzel egyidõben egyéb bajaik, mint az asztma, vagy ekcémák is megszûntek.
Az agyafúrt technológusoknak köszönhetõen már régóta a béta karotinhoz sem szükséges a répa.
Nézzük meg az *E-számok rejtélyét*, avagy néhány példa, hogy az adalékanyagok milyen káros hatást fejthetnek ki szervezetünkre. Pl:
- a füstölési aromák, amellyel a szalonnákat, kolbászokat permetezik, rákkeltõ hatásúak, és az
öröklõdési anyagot károsítják
- az édesítõszerek nagyrésze (köztük a saccharin) szintén rákkeltõ hatású, és általában hashajtó
hatásúak
- a tartrazin, amely lekvárokban, cukormázban fordul el õ, szélsõséges allergiás reakciókat válthat ki
- a sajtbevonószerek használata különbözõ mellékhatásokat idézhet elõ
vesénél, pajzsmirigynél, lépnél, immunrendszernél. Közülük néhány eredménye máj- és
szívkárosodás, és a szervek elszínezõdése lehet.
- a nátrium-szorbát fejlõdési rendellenességet idézhet elõ
- benzoesav és származékai: allergiát, asztmát, csalánkiütést okozhatnak, lebontása erõsen leterheli a májat (elõfordul lekvárokban,konzervekben, üdítõitalokban, ketchupban)
- a szulfitok kiszámíthatatlan reakciókat válthatnak ki: fejfájást,rosszullétet, hasmenést, csökkenti a B1 vitamin mennyiségét (elõfordul:pezsgõben, fehérborban, szárított gyümölcsökben, l lekvárokban)
- a nitritek, nitrátok, amit húskészítményekben fordulnak elõ, más anyagokkal keveredve rákkeltõ hatásúak, és meggátolják a vörösvértestek oxigénfelvételét (cianózis)
- a korragén a pudingban allergiát, és a belek gyulladását okozhatja
- vannak még adalékanyagok, amelyek méregként hatnak, rákkeltõek,magzatkárosítóak, csontritkuláshoz vezetnek, károsítják az immunrendszert, stb.
Befejezésképpen még egy érdekesség:
A közeljövõben dobják piacra a génmanipulált csecsemõtápszert is.
GÉNTECHNOLÓGIA? BIOTECHNOLÓGIA?
ÚGY TÛNIK, ÉTELEINK SZÉP ÚJ VILÁGA- KISSÉ KUSZA...
