Navigci
Fõoldal
Kategóriák
2014 Összes
2013 Összes
2012 Összes
2011 Összes
2010 Összes
Linkcsere Új blog ajánlásaLinkcsere
RSS
Éljen a disznóhús!
sponsored links
Decemberben, közvetlenül karácsony elõtt egy, a sertéshús fogyasztásának népszerûsítésével kapcsolatban kezdeményezett párbeszédre, és ennek apropóján egy remek töltött káposztára voltam hivatalos a Lacipecsenye étterembe, melynek konyháját a szép emlékû Olimpiát jegyzõ Takács Lajos vezeti.
Bár ez nem az az idõszak, amikor az év lezárásán és a karácsonyi készülõdésen kívül túl sok dolog belefér az idõmbe, azért a kíváncsiság odahajtott: végsõ soron egy kormányzati kezdeményezésrõl van szó, mely a magyar sertéshús fogyasztói reputációját hivatott erõsíteni ? kíváncsi voltam, mit mondanak a magyar sertéshús minõségének javításáról, mivel ez az elõbbit meg kell, hogy elõzze. A felvetett ideológia a következõ volt:
?A vidékfejlesztési stratégia kiemelten fontos része a ?Fogyasztói szemléletformálás program?, amely több társadalmi és gazdasági célt ötvöz fõként a magyar élelmiszerek fogyasztásának növelése érdekében. A stratégia része egyebek között a genetikai állomány javítása, a termékek piacra jutási feltételeinek könnyítése, a kiváló magyar sertéshúst jelölõ védjegy kidolgozása, és még számos intézkedés, amely a magyar sertéságazat helyzetét hivatott javítani. A stratégia céljai között szerepel a feldolgozó kapacitások fejlesztése, a feketegazdasági tevékenység visszaszorítása. A sertésstratégia intézkedéseinek egyik kiemelt célja, hogy Magyarországon a mostani három millió körüli sertésszám 2020-ig megduplázódjon.
A Magyar Turizmus Zrt. Agrármarketing Centrum Vezérigazgatósága által létrehozott Sertéshús-kampány célja, hogy felhívja a figyelmet a sertéshús, és az ebbõl készült húskészítmények fontosságára, illetve megfelelõ mennyiségû fogyasztására. A kampányban komoly hangsúlyt kap a magyar sertéshús fogyasztásának elõmozdítása, valamint a tudatos vásárlók arányának növelése. A célok elérése érdekében a Magyar Turizmus Zrt. Agrármarketing Centrum Vezérigazgatósága a reklám-, a PR-, és a közösségi média eszközeit is beleépítette a kommunikációba.?
A magyarok elhivatott disznóhús fogyasztók, szerintem két dolog van a képben, ami miatt mégis drámaian esett az elmúlt évtizedben a vásárlási kedv: egyrészt a hús árának drasztikus emelkedése, másrészt ezzel párhuzamosan a minõség romlása. Az Agrármarketing Centrum sajtóanyagában az árról nem, de a minõségrõl szó esik:
?A tudatos vásárlók számára kiemelten fontos, hogy honnan származik az a hús, ami a hétköznapi vacsorát adja, vagy az ünnepi asztalra kerül. Magyarországon nagy hagyománya van a sertésnevelésnek, mivel ez az egyik legnépszerûbb húsfajtánk. A magyar húsárut a 6-8 hónapos, fiatal telt húsformákat mutató állatok adják, melyek a tápanyagdús, káros szennyezõ anyagoktól mentes hazai gabonán nevelkedtek. Húsuk a kedvezõ tenyésztési körülményeknek köszönhetõen puha és finom rostú, nem túl zsíros, de nem is élvezhetetlenül száraz.?
Hát? Egyrészt a magyarok nagy része nem tudatos vásárló: olyan húst vesz, amit meg tud fizetni. A tudatosság növelését sajnos meg kellene, hogy elõzze a népesség túlnyomó részét érintõen egy nagymértékû életszínvonal emelkedés. Másrészt a boltokban kapható sertéshús túlnyomó része az ipari tartású, halliszttel és antibiotikumokkal teletömött sertésekbõl származik, aminek sem a tápértéke, sem az íze nem hasonlít ahhoz, amilyen ez a húsfajta lehetne. Bocsánat: én falun nõttem fel, és mi otthon a saját magunk által nevelt, vágott, feldolgozott disznóhúst ettük, tehát van összehasonlítási alapom. Olyan sertést, amirõl írnak, néhány kisebb tenyésztõtõl lehet vásárolni, és ez általában alig pár hentesnél hozzáférhetõ. De legyen igazuk, és kapjanak a magyar sertések magyar gabonát, és ezt adják megfizethetõ áron minden szupermarketben ? mert a magyarok nagy része ott vásárol.
A stratégiáról bõvebben a voroshus.hu oldalon olvashattok, ahol megtalálhatjátok Takács Lajos kiváló és változatos sertéshús receptjeit is.
A rendezvényen felszolgált töltött káposztával mindannyiunkat meglepett, de kellemesen: megmutatta, milyen könnyû tud lenni ez az étel néhány hozzávaló kiváltásával. A savasságát például ananász és mandarin sûrítménnyel állította be, és a töltés valójában egy káposztalevélbe töltött kolbászhoz volt hasonlatos: a rizs kukoricaszerûen kipattogtatva a tetejére került. Füstölt húst nem használt, csak nagyon kevés pirított malacfület. Hozzá testes fehérbort kínált. Az étel annyira könnyûnek bizonyult, hogy utána még kérnünk kellett egy kis pirított velõt és túrógombócot, hogy a gyomrunkon is érezzük a disznótort.
Viszont példát vettem róla, és én is ?light? változatban készítettem karácsonykor a töltött káposztát: ezt majd holnap meglátjátok. Addig is, íme, Takács Lajos receptje, változtatás nélkül:
?A töltött káposzta receptje a következõ:
Pörköltalap:
1kg vöröshagyma
2 ek. zsír
2 ek. pirospaprika
3 db disznóláb blansírozva
1 kg disznó farok
1,5 kg húsos! csont
Ebbõl csinálunk pörköltet. Ezt leszûrjük, lezsírozzuk.
1,5 kg savanyú káposztát kimossuk, összevágjuk apró kockákra, megpirítjuk olivaolajon, ráöntjük a szûrt pörköltlevet, utána ízesítünk sóval borssal, fõzzük 5 percig.
Ananász és mandarin levével lehet a savasságot beállítani.
Töltelék:
1,5 kg darált zsíros sertéslapocka kiinazva.
2 szárított zsemle felkockázva, vajjal, sütõben megpirítva
3 fej salotta hagyma darabokra szelve megsütve serpenyõben
só,bors, Összekeverjük.
forrázott káposztalevelekbe csomagoljuk, sütõbe 80 C-n másfél két órán keresztül kigõzöljük.
Tálalásnál újhagymával, oliva olajjal és friss petrezselyemmel lehet frissíteni.?
A kérdéssel kapcsolatban néhány gondolatot, egy rövid sertéshús-vásárlási útmutatót és néhány receptet a decemberben megjelent szakácskönyvemben is találtok:
