Navigci
Fõoldal
Kategóriák
2014 Összes
2013 Összes
2012 Összes
2011 Összes
2010 Összes
Linkcsere Új blog ajánlásaLinkcsere
RSS
Vaníliás panna cotta narancs mártással
sponsored links
Egy ideje már kacérkodom ezzel az olasz édességgel. A panna cotta gyakorlatilag egy tejpuding, melyet zselatinnal keményítünk, elkészítése egyszerû, nem bonyolult, viszont sokoldalú. Mint már korábban írtam nem vagyok túlságosan édesszájú, de az elsõ próba után azonnal tudtuk, hogy megvan a karácsonyi vacsi leendõ desszertje.
A panna cotta Észak-Olaszországból származik, a fagyi egyik kellemes alternatívája. Alapvetõen nyári édességnek számít, de télen is megállja a helyét. Vendégeknek már csak azért is érdemes készíteni, mert elõre összeállítható és a hûtõben tárolható.
Hozzávalók a panna cottához:
500ml tejszín
75g cukor
1 vanília rúd
1 zacskó zselatin (Dr. Oetker 20g-os zselatin fix)
Hozzávalók a narancs mártáshoz:
100g cukor
2 narancs
egy késhegynyi fahéj
Elõször a panna cottát készítem el. A tejszínt, a cukorral odarakom egy lábosban a tûzhelyre. A vanília rudat szétvágom és kikaparom belõle a magokat (ne vaníliás cukrot ha lehet....). A magokat és a vanília rudat is hozzáadom a tejszínhez. Felmelegítem (elvileg 80 fokra kellene), de nem szabad forrnia! Ha kicsit felmelegedett leveszem a tûzrõl, félrerakom és hagyom kihûlni. Ha kihûlt, kiveszem a vanília rudakat, hozzákeverem a használati utasítás szerint elõkészített zselatint és hideg vízzel kiöblített szuflé formákba öntöm. 4-6 órára, de inkább egy egész éjszakára berakom a hûtõbe. Tálalás elõtt tegyük pár másodpercre forró vízbe a szuflé formákat (tényleg csak pár másodperc legyen, mert könnyen szétfolyhat), egy hegyes késsel válasszuk el a szélét a forma falától majd óvatosan borítsuk ki egy tányérra.
Közben elkészítem a narancsmártást. 1 narancsot meghámozok és hajszálvékonyra vágom a narancshéjat (lehetõság szerint minél kevesebb fehérje maradjon rajta). A cukorral együtt lábosba rakom, a hártyák közül kivágott narancscikkelyekkel együtt és elkezdem felmelegíteni. A másik narancsot is meghámozom és a belsejét felcikkelyezve hozzáadom. Picit forralom és egy kevés hideg vízben elkevert keményítõvel sûrítem. Utólag jöttem rá, hogy a narancs cikkelyeket csak a végén szabadott volna beletenni, mert így picit szétfõttek.
Fantasztikusan bársonyos, krémes, mellette hideg és édes, a narancs pedig kellemesen fanyar.
