SzĂłval igen, van, amit sosem csinĂĄlnék mĂĄsképp, nem kĂ­sérleteznék vele, mert Ăşgy jĂł, ahogy tanultam. Ahogy anyutĂłl lĂĄttam, ellestem. Ahogy a receptet ĂśrĂśkĂśltem.
Gyerekként nagyon, de nagyon szerettem az anyu-féle juhtĂşrĂłs kĂľrĂśzĂśttet. Semmi bonyolult és mégis tĂśkéletes Ă­zharmĂłnia. AztĂĄn egyszer mĂĄr felnĂľttként vettem egy adag juhtĂşrĂłt csak Ăşgy, hogy ebédre zsĂśmlével és paradicsommal megegyem. A pultban jĂłl nézett ki. Az ebédlĂľben kibontva.... nos, izé...
Nagyon érzékeny a szaglĂĄsom, ami sokszor jĂł. De rosszul vagyok a kecske- és a birkaszagtĂłl. Egy pillanat alatt olyan hĂĄnyinger tud rĂĄm tĂśrni, hogy az a csoda, ha kibĂ­rom. SzĂłval annak a juhtĂşrĂłnak iszonyatosan birkaszaga volt, ott is hagytam érintetlenĂźl, illetve valaki felajĂĄnlotta, hogy ha én nem, akkor majd Ăľ a magĂĄévĂĄ teszi. Tegye... Úgy elvette a kedvem az az adag, hogy évekig, mĂĄr lehet, hogy tĂśbb is, mint 10 éve, nem vettem juhtĂşrĂłt.
A héten egyik nap viszont a boltban lĂĄttam. Friss volt, krémes, valamiért nagyon ...

Folytatás a blogon ... bodzablog.freeblog.hu/archives/2011/0...