Navigci
Fõoldal
Kategóriák
2014 Összes
2013 Összes
2012 Összes
2011 Összes
2010 Összes
Linkcsere Új blog ajánlásaLinkcsere
RSS
Urlaub!!!!
sponsored links
Kapom itt az üzeneteket, hogy nem írok mostanában, szégyellem is magam érte de a válasz megint csak roppant egyszerû: meló ezerrel.
A jó hír az, hogy még mindig maradhatok. Ez azért nem olyan egyszerû dolog, mert az elején is megmondták, hogy bármikor elküldenek bárkit, ha nincsenek megelégedve vele. Ez hozzájárul ahhoz, hogy minden egyes nap, minden egyes percében a maximumot hozzam ki magamból, nincs elfáradás, nincs laza tempó és nem lehet másnaposan vagy ki nem aludva menni dolgozni. Az egybõl meglátszódna a teljesítményemen.
A kollegák kb velem egyidõsek de többjük nálam fiatalabb 2-4 évvel. Én 26 vagyok. De a komplikáció onnan adódik, hogy sokkal kevesebb tapasztalatom van, mint nekik! Õk ha minden jól ment, már 20-on éves koruk elõtt tudták, hogy szakácsok lesznek és pár évre rá akár már csillagos helyen tölthették a gyakorlatukat. Nekem 24 évesen lett teljesen világos, hogy a konyhába akarok menni, nem felszolgálni, nem hotelbe managernek, csakis a tûzhely. Mindez azt jelenti, hogy nekik több éves elsõ osztályú gyakorlatuk van, nekem pedig ami értékelhetõ az csak egy év és az is csak stázsolás, ami teljesen mást jelent, mint fõállásban dolgozni valahol! Errõl beszélgettünk-leveleztünk Lipher Tomival is és rengeteget lehetne ebben a témában értekezni, hogy mennyi esélye is van egy magyar szakácsnak a nagyvilágban, ha a csúcsgasztronómiát célozza meg. A szakácsoktatás nulla, nem is, minusz egy, mert jobban fõz az, aki otthon ellesi a trükköket a nagymamától, mint az, aki ebben a beszûkült rendszerben próbál meg okosodni. És most persze nem a tanárokat szídom, mert õk rengeteget megtesznek a tudásukhoz mérten, (ami olykor megkérdõjelezhetõ!) csak õk sem taníthatnak mást, mint ami a vizsgaanyag. Ami pedig körülbelül ugyanaz, mint nagyapáink idején, csak mégrosszabbul tálalva. De errõl és sok egyéb ide kapcsolódó dologról lehet olvasni a szakdogozatomban angolul, ha esetleg valakit érdekelne:-D
Szerencsére a Cheffel és a Sous Cheffel is nagyon jóban vagyok, érdekes módon õk a legmegértõbbek, mind a tapasztalati hiányosságaimat illetõen, mind a nyelvi nehézségek és hallási problémák terén. A héten be is hívtak az irodába és mondták, hogy mostanában egész jól dolgozom, mondták, hogy így tovább, ennél csak jobb legyek és nem lesz gond. Adtak is egy kis cash-t a tip-bõl, kedves gesztus volt és nagyon jól esett, amit mondtak. De ez is megerõsít abban, hogy folyamatosan fejlõdni kell, nincs megállás, gyorsabban, precízebben, jobban átgondolva, szebben. Nem lehet stagnálni, mert akkor annyi!
Most pénteken végzek olyan éjfél körül, hazajövök, zuhanyozok, összepakolok es az éjszakai 02.17-es vonattal már száguldom is Pestre, 8.45-kor pedig megint magyar talajt ér a lábam.
Kedves HM, ha lehet, találkozzunk az Örsön és menjünk egybõl mutterhoz, persze csak ha ráérsz! És plíz hozz magaddal Túró Rudit, annyira kívánom, hogy az iszonyat! Meg megint mehetünk lókolbászt venni, vinnék Csopakra. Ja igen, még aznap, lehetõleg minél korábban megyek Csopakra a Laci legénybúcsújára, csak, hogy ne tervezz sokmindent.
Jövõ héttõl lesznek képek is!!!! Beszéltem a Cheffel, hogy nem gond-e, ha fotózgatok és fölteszem egy blogra, mondta, hogy semmi akadálya, de persze recepteket semmit! :-(
Es itt egy kis finomság, ami nagyon megtetszett. Kivételesen nem ehetõ:-) de baromi jó!
