Navigci
Fõoldal
Kategóriák
2014 Összes
2013 Összes
2012 Összes
2011 Összes
2010 Összes
Linkcsere Új blog ajánlásaLinkcsere
RSS
Uborka (Cucumis sativus L.) és kobakos társai
sponsored links
Rendesen, ahogy meg van írva, az év századik napján április 10-én elültettem az elsõ uborka magokat. Az idõjárás szerint nincs tavasz, ezért a többi kobakossal együtt várok még a szabadföldi ültetéssel. A sárga- és görögdinnyét már régebben elültettem és 5 cm-es palánták várják, hogy mikor kerülhetnek ki, a szabadba. Ebbe a családba tartozik még a fõzõ- és a sütõtök, már kikelt a laskatök, de még csendben van a kanadai sütõtök (tavaly a szabadba vetettem, de erõsebb volt a gaz körülötte, úgyhogy vereséget szenvedett, idén palántát ültetek!). Kikelt a laskatök, a kolbásztök, és 3 féle dísztök is. A patisszont a komposztra ültetem az bevált és a cukkinit rögtön a szabadba. Tavaly olyan gyönyörû és annyi cukkinink volt (sárga és csíkos is), hogy még a szomszédokat is elláttuk, errõl majd írok még!
Savanyúságként és nyersen nagyon nagy mennyiségben fogyasztjuk. Alig van olyan saláta, amibe ne tennék uborkát. Télen is megveszem, jó lenne, egy üvegház biztos lenne benne uborka!. Vitamintartalma közepes, de étrendileg sok hasznos anyagot tartalmaz. A termés alakja, mérete alapján három fõ típusba sorolható: fürtös vagy csemegeuborka ez, ha 4-10 cm akkor a legalkalmasabb savanyúság készítésére. A 10-12 cm-nél hosszabbra nõtt termések használhatók kovászolásra. A félhosszú 16-20 cm hosszúra növõ típus nyers fogyasztásra alkalmas ebbõl csináljuk a klasszikus uborkasalátát és a tzazikit amit én mentával és kaporral friss magos kenyérrel nagyon szeretek! Jellemzõ erre a fajtára, hogy magháza a húsos termésfalhoz képest kisebb, mint a konzervuborkánál. A 25-40 cm-re megnövõ kígyóuborka szintén nyers fogyasztásra, salátának való. Magháza kicsi, héja vékony. Tavaly mind nagyon jó termést hozott a kígyóuborka nem mind lett egyenes, de olyan finom zsenge volt, hogy gyümölcs és víz helyett magában ettem. A boltban nem lehet ilyen ízû uborkát enni!!!
Az uborka termesztése
Csirázási hõigénye:12 - 20 °C. A termesztés során a 25 °C-ot szereti a legjobban. Tápanyag- és vízigényes. Gyökérzete nem hatol mélyre, ezért rendszeres öntözést igényel. A fény iránt közepesen igényes, ezért télen is hajtatható. A kiskertekben szabadföldbe legkorábban április 20-a körül vessük a saláta és konzervuborka fajtákat. A téli eltevésre szánt csemegeuborkát inkább május 10-20. között vessük így a hidegtõl már nem kell félnünk. Ettõl az idõtõl folyamatosan vethetõ az uborka legkésõbb július 15-ig, egyméteres sortávolságra, méterenként 10-12 maggal. De nekem jobban bevált a fészkes vetés 20-30 cm-enként, 3-4 maggal. Vetési mélység 2-4 cm. A szabadföldi uborka nevelhetõ támrendszeren is. Tavaly oszlopok közé kifeszített hálóra futtattam eleinte irányítani kell, de utána ügyes volt és égig érõ uborka fal nõtt! Elõnyei:
- a növények több fényt kapnak,
- levegõs körülmények között egészségesebben fejlõdnek,
- a növényvédelmi munkák, termésszedés könnyebben elvégezhetõ,
- nincs taposási kár.
Növéskor figyeljünk a hónaljhajtások visszacsípésére, ezzel segítjük a növény sûrû hajtásrendszerének kialakulását. Ha beindul a termés, minden nap kell szedni az uborkát ezzel serkentjük az újabb és újabb termésre, hiszen a növény magot akar termelni.
Palántanevelés:
A hajtatás során palántázással gyorsíthatjuk a terméshozást, de szabadföldre is ültethetünk elõnevelt 3-4 hetes palántákat. Munkaigényesebb, de bizonyos elõnyökkel jár. A drága hibridmagból kevesebb kell. Pontosan beállítható a tõtávolság. A kezdeti fejlõdés gyorsabb. Idén vettem elõször F1-es hibrid magokat ezeket palántáztam a többit szabadföldbe vetem.
Peronoszpóra, lisztharmat, baktériumos szögletes levélfoltosság, mézgás varasodás. Az uborka kártevõi a levéltetvek, takácsatkák.
Sarkantyúka, borágó, kapor, bazsalikom, fokhagyma, ezekrõl a növényekrõl írtam a levendulakert blogomban.
