Navigci
Fõoldal
Kategóriák
2014 Összes
2013 Összes
2012 Összes
2011 Összes
2010 Összes
Linkcsere Új blog ajánlásaLinkcsere
RSS
Rigatoni paradicsomos sajtkrém szószban
sponsored links
Bárki, bármit mond, én kedvelem a facebook-ot, még akkor is, ha lányaim folyamatosan cikiznek miatta: nem igaz, hogy nem találok magamnak értelmesebb elfoglaltságot, és egyébként is, ez a virtuális socializing messze nem az én korosztályomnak lett kitalálva. Nem mondom, hogy nem üt szíven a dolog, még fontolóra is vettem, hogy törlöm magam, de aztán felülbíráltam a beszólásokat, sõt - figyeljétek ezt a kincstári optimizmust - a soron következõ bevásárláskor vettem a bátorságot, és tartós tejet vásároltam, saját részre!
És milyen jól tettem, mármint nem a tej dolgot, hanem a törlés elvetést: 25 év kihagyás után, valamelyik közös ismerõsünk oldalán megláttam Marica nevét.
Fiatal éveimben, még jóval férjhezmenetelem elõtt nagyon közel állt hozzám, olyannyira, hogy õ lett az (elsõ) esküvõi tanúm. Aztán, ahogy nekem jöttek a gyerekek, neki pedig nem, az élet elsodort minket egymástól, és van az a hosszú szünet, ami után én már nem mertem fölvenni a telefont. Az õ élete nagyon érdekesen, mozgalmasan alakult, miközben én otthon babáztam évekig, ami egy állandó magas fordulaton pörgõ zenész embernek a legfinomabban fogalmazva is uncsi.
És akkor, huszonsok év után, egyszercsak meglátom facebook-on... Írni nem merek, de jelölni igen. Aztán levélváltás, chatelgetés, óvatos puhatolózás hetekig, míg végre ma, nem sokkal ébredés után rámír: jön Szentendrére, be tudok-e ugrani a belvárosba egy kávéra.
Komolyan mondom, úgy éreztem magam, mintha vakrandira hívtak volna. Az évek, bár nem mondhatom, hogy csúnyán elbántak velem, de azért huszonsok az huszonsok, na!
És persze minden úgy történt, ahogy annak lennie kellett: ott folytattuk, ahol anno abbahagytuk, csak bölcsebben, lényegesen vállalhatóbb értékrenddel.
Úgy elszaladt az idõ abban a hangulatos kis kávézóban, hogy észre se vettem, már rég túlvagyunk az ebédidõn, sõt, mindjárt itt a vacsora, én meg otthon hagytam csapot-papot, és B-t, utóbbi vélhetõen addigra már az éhhalál szélén.
Gyors, de igazi öleléses búcsú, még gyorsabb látogatás az útmenti kisközértbe, vasárnap délutáni választék, de nem is baj, kb. ezer forint van nálam...
Lássuk, mibõl élünk: Camping sajt, tejföl, olasz száraz tészta. Rohanás haza, gyors pillantás a hûtõbe...de jó, van itthon friss paradicsom és egy kis darab parmezán is.
Megfigyeltem egyébként, hogy a spontán összedobott, nagyon egyszerû alapanyagokból isteni dolgokat lehet kihozni, na, hát ez a mai estebéd most pont ilyen lett.
Hozzávalók:
2 db Retro camping sajt
2 dl tejföl
1 gerezd fokhagyma
1 dl víz
6-8 szem koktél paradicsom
egy marék friss kerti fûszer (bazsalikom, rozmaring, oregánó)
0,5 kg olasz száraztészta (én most rigatonit vettem)
10 dkg parmezán
3 ek extraszûz olivaolaj
só, bors
Elkészítés:
Amíg a tészta al dente-re fõ (ez nálam a csomagoláson feltüntetett idõ pont másfélszerese), megcsinálom a szószt.
1. Belenyomom a krémsajtot egy közepes méretû edénybe
2. Hozzáadom a tejfölt, a kipréselt fokhagymát, a vizet, sózom, borsozom, kézi habverõvel simára keverem
3. Kevés vizet forralok a vízforralóban, és miután késsel kis, keresztirányú metszést ejtettem a csumájuknál, a paradicsomokra öntöm.
4. Egy perc elteltével leöntöm a vizet, lehúzom a héjat, majd feldarabolom és a sajtkrémes keverékhez adom õket
6. Az egészet összefõzöm, kb. 8 perc alatt.
7. Kimegyek a kertbe és letépkedem a fûszereket, visszajövök, finomra vágom és a szószhoz adom
8. Leszûröm a tésztát és leöblítem hideg vízzel, hogy ne fõjön tovább, majd meglocsolom 2 ek olivaolajjal, így nem ragad össze
9. Tálalok: a szószt a tésztára kanalazom, után egy mokkáskanálnyi oliva olajat csöpögtetek rá, jókora adag parmezánt reszelek a tetejére, a végére jöhet az illatos bazsalikom levél
